Lemez

Lehangolt dallamok

  • Vincze Ádám
  • 2014. december 14.

Zene

Négy magyar zenekar, amely anyanyelvi szinten beszéli a nehézsúlyú, belassított metált.

Apey And The Pea: Hellish Az Apey And The Pea előző lemezéről, a The Devil’s Nectarról nem is olyan régen írtunk (egész pontosan 2013. december 5-én), a budapesti trió pedig láthatóan nem sokat vacakolt, hiszen a Hellish alig egy évvel az elődje után megjelent, azóta meg ez a dicséretesen aktív és lelkes zenekar egy hétvégi klubturné keretében körbe is járta fél Magyarországot.

A bevált recept nem sokat változott a The Devil’s Nectar óta: maradt az a leginkább lassú középtempókra épülő, goromba hangzású sludge-szerűség, ami hangzásában azért inkább a Downra emlékeztet, mint, mondjuk, a Wee­deaterre. Áron András éneklése most is óriási, és gitáron is megbízhatóan teljesít, de a Hellisht még mindig a – gitárral elképesztően húzósan együtt pumpáló – ritmusszekció viszi el, illetve a megfelelően ragadós, mégsem klisés énekdallamok. A Pothead egyenesen olyan, mintha a Pearl Jam csinált volna egy sludge-projektet, a végére két lábgépes reszeléssé vaduló The Late Great Satan énektémája azonnal megragad a fülben, az Abraham meg egy egészen gonosz, aljas lassulás. Vagyis minőségi munka. (Szerzői kiadás, 2014)

 

 

 

 

Grizzly: Rapturous Decay A Grizzly alaposan megszívatta saját magát és a rajongóit is ezzel a Google szempontjából nem túl szerencsés, de amúgy a zenekarhoz abszolút illő névvel – igaz, ez az egyetlen probléma a csapattal. A pár éve alakult öttagú brigád tagjai már korábban is ismerhetők voltak innen-onnan – leginkább persze Knapp Oszkár énekes, aki a Grizzly mellett a modern metálos Wrong Side Of The Wallban, illetve a kultikus grind ’n’ roll projektben, a Redneck Zömbiezben is érdekelt –, ez pedig itt a második, hosszban (és minőségben) nagylemeznek is beillő, de hivatalosan EP-ként megjelentetett anyaguk.

A debütáló kislemez, a Fear My Wrath, illetve a koncertek (többek közt a Kvelertak előtt is játszottak pár hónapja) már sejttették, hogy a Grizzly komoly ígéret, de a Rapturous Decay még így is lehengerlő. Az alapvetően nem túl mélyre hangolt, a szokásos stoner-doom modorosságokból ügyesen ki-kimozgó gitártémákra végre megérkeztek a ragadósabb énekdallamok, és ugyan a Grizzly cseppet sem lett slágeresebb, mégis könnyebben emészthető ez az anyag, mint az elődje volt, annak ellenére, hogy azért jó pár hallgatást érdemes rászánni. Az olyan kiváló megoldások, mint a Pass Those Pills hidegrázós szájharmonikás betétje, a Ride Along középtempós málházása azzal a kicsit grunge-os, a végén otromba bömbölésbe forduló énekdallammal, vagy a The Silver Key csordavokáljai, belassulása és nagyon okos basszusjátéka kétség nélkül a műfaj hazai elitjébe helyezik a Grizzlyt. (Szerzői kiadás, 2014)

 

 

 

 

Wall Of Sleep: No Quarter Given
A Wall Of Sleep gitárosa, Füleki Sándor néhány számmal korábban (MaNcs, 2014. október 9.) már mesélt a zenekar utóbbi időkbeli hányattatásairól, amiért azért kár, mert a nyugdíjas tempóban dolgozó Wall Of Sleep sokkal többre lenne hivatott, mint az évi két-három koncert, illetve az olykor-olykor elpotyogtatott nagylemezek. Amíg a Wall Of Sleep korábbi énekese, Holdampf Gábor saját zenekarával, a Magma Rise-zal a tradicionálisabb doom ösvényén indult el (igen magas színvonalon), addig az ő helyére érkezett Cselényi Csaba (ex-Stardrive) éneklésével a zenekar egy némileg dallamosabb, rockosabb irányba fordult a No Quarter Givent megelőző When Mountains
Roar
ral. Az új WOS-lemez ezen az úton halad tovább, még inkább távolodva a korábbi lemezek lehangolt, súlyos zenéjétől, és közeledve a Ronnie James Dio által fémjelzett Black Sabbath-érához, illetve a klasszikus hard rock vállalhatóbb zenekaraihoz. Ez persze egy ilyen énekhanggal egyáltalán nem baj, ráadásul a Wall Of Sleep nem fordított hátat önmagának: a No Quarter Given sem lett felszabadult, világos lemez. Ugyan most nem írtak az Army Of The Deadhez hasonló himnuszt, és Füleki szólói is hiányoznak, az olyan dalokkal, mint a lemezt markánsan elindító címadó vagy a Moon Street Lady, ezúttal sem tudtak hibázni. (Nail Records, 2014)

 

 

 

 

The Mighty Manlifter: 2 Lehet valami az egri vízben, mert köztudomásúan kiváló zenekarokat termel ki a város – elég csak a Polly Is Deadre, az Angerre, a Shapat Terrorra vagy a Téveszmére gondolnunk. A Mighty Manlifter is beállítható ebbe a sorba. Évek óta létező zenekarról beszélünk egyébként, amely nem kapkodja el a dolgokat: ez a kislemez mindössze a második kiadványuk. A korábban énekessel dolgozó zenekar idén tavasszal meglépte azt, amit nagyon sokan nem mernének még annak ellenére sem, hogy az instrumentális stoner rocknak nagy hagyományai vannak: frontemberük távozása után bevállalták, hogy inkább énekes nélkül játszanak. Mivel korábban épp a jelentéktelen énektémák számítottak a zenekar hibájának, ez kivételesen bölcs lépés volt tőlük, és szerencsére a kislemez dalai így is bőven érdekfeszítőek. A Mighty Manlifter nem a klasszikus fuzzos, búgó gitárokkal szétbarmolt stonert játssza, hanem bőven merítenek a progresszív rockból, illetve a Tool és az Intronaut fémjelezte zenékből (a basszusgitáros meg úgy egyáltalán a ritmusszekció nagyon király). Ráadásul a zenekar hajlamos hibátlan koncerteket adni. (Szerzői kiadás, 2014)

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

99 éven át

Zielinski Szilárdot (1860–1924) a hazai vasbeton-építészet atyjaként őrzi az emlékezet, ám mielőtt ebbéli tevékenysége kibontakozhatott volna, nagyívű közlekedési koncepciót dolgozott ki.

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.

Prés alatt

  • Fleck Zoltán

Az év elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely a 2018 és 2024 közötti, Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet váltotta fel.

Az embert látni

Kultúrát közvetíteni – ez volt a népművelő feladata. Miközben a kultúraközvetítés kifejezés és a népművelő szó egyaránt kérdéseket vet fel, egy olyan szakma tűnt el, illetve alakult át, amelynek hetvenes évekbeli virágkora máig hatással van az életünkre.

Tesztidőszak

Újabb hecckampányában a Mi Hazánk a kormányoldaltól már ismerős stílusban mossa össze a homoszexualitást a pedofíliával, az utóbbival vádolva az LMBTQ-közösség ismert szereplőit. Az ügyek kirobbantói furcsa módon a kormánymédiából ugrottak ki a leleplezések hitelesebbé tétele érdekében.