mi a kotta?

Lemennek hídba

  • mi a kotta
  • 2013. október 13.

Zene

"...megfelelő, de inkább csak gyakorlati tehetség; úgy tűnik, minden törekvése csupán a gyakorlati tudás és készség megszerzésére irányul, az elmélet terén kevesebbet nyújt." Konzervatóriumi tanárai summázták e szavakkal a diplomázó Antonin Dvorák erősen behatároltnak vélt tehetségét, s hogy a mozdonykedvelő cseh utóbb mily messzire előrehaladt az emlegetett gyakorlatban, azt az elkövetkező napokban legalább négy koncerten észbe vehetjük majd. Merthogy a múlt alkalommal már fennen ajánlott új fesztivál, a cseh kultúrát középpontba állító Bridging Europe - Európai hidak komponista főszereplője éppen ő lesz. Előbb, pénteken és szombaton, a Rekviem két fesztivál-zenekari megszólaltatása ígérkezik: a világhírű szoprán, Juliane Banse (képünkön) és szólistatársai, valamint a brnói Cseh Filharmónia Énekkar közreműködésével (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 13. és 14., háromnegyed nyolc). Vasárnap és kedden azután ugyancsak egynemű Dvorák-programot fog majd levezényelni Fischer Iván, s az oly népszerű VIII. szimfóniát is megszólaltató két hangverseny különlegessége a komponista egyetlenegy zongoraversenyének műsorra tűzése lesz, a kiváló amerikai pianista, Garrick Ohlsson szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 15., fél négy, szeptember 17., háromnegyed nyolc).

Az új koncertévad erős, sőt pazar indulására mi sem jellemzőbb, mint az, hogy Ohlsson két fellépése között ugyanazon a dobogón a még nálánál is jelentékenyebb zongorista, Jevgenyij Kiszin ad majd szólóestet (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 16., fél nyolc). A 2010 után most újra Pesten és A Zongora sorozatában vendégelt Kiszin ezúttal a Bad Gastein fürdővároskájában komponált D-dúr Schubert-szonátával fogja megnyitni koncertjét, hogy utóbb tartósan Szkrjabin darabjainál időzzön, s Horowitz híres ráadásszámával, az op. 8-as etűdsorozat utolsó darabjával, az Étude pathétique-kel zárja kiadott programját.

"Boldog lennék, ha akár csak egyszer olyan főtémát találhatnék ki, mint amilyen Dvoráknak úgy mellesleg szokott az eszébe jutni." Johannes Brahms ragadtatta magát egykor ily lelkes őszinteségre, s tőle a tán legkedveltebb II. szimfónia adatik majd e héten, méghozzá a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának évadnyitó koncertjén (operaház, szeptember 16., fél nyolc). A karmester a kiváló Pinchas Steinberg lesz, akinek személyében a zenekar megválasztott és nemsoká hivatalba lépő új elnök-karnagyát tisztelhetjük. E hangversenyt a Rienzi nyitányával fogják elkezdeni, s Richard Wagneré lesz majd a megelőző szombati nap egésze is az operaházban és az operaház előtt, minthogy Wagner200-maraton nevezet alatt délelőtt tizenegytől egészen este tízig sorjáznak majd a programok. Pontosabban Wagneré, valamint a magasugrásé, a gerelyvetésé, a ritmikus gimnasztikáé, a fiatal divattervezőké, továbbá a felöltöztetett szfinxeké lesz ez a nap, merthogy ilyen roppant változatos ötletekkel készülnek az Andrássy úti kitelepülésre, míg bent azért más egyebek mellett A bolygó hollandi előadásának levetítésére is sor kerül majd (szeptember 14., négy óra).

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.