A mûfaji tájolás a trip-hop "nehezebb" vonala (Massive Attack, Tricky) és a hiphop legjobb hagyományai irányából képzelhetõ el, ám semmiképp sem skatulyázható be egyértelmûen, hiszen néhol mintha folkelemekkel találkoznánk (Bland Blame), másutt pedig indusztriális, illetve azt imitáló zörejek ellensúlyozzák a skás hatású gitáralapot (Humanoid - ennek videoklipje nemrégiben készült el). De hallhatunk szomorkás elégiát (Conclusion), "minimalista" slágert (Just like - az MR2-n listavezetõ is volt), illetve metál ihlette hardcore rapet is (Make an effort).
Mindez a zenekar felismerhetõ, saját hangján szólal meg, ismét csak kiválóan keverve. Nekem mondjuk nagyon hiányzik az elsõ lemezen éneklõ Zaida Rivas vérbõ hangja, ám a jelenlegi énekesnõ, a több formációban is közremûködõ Judie J orgánuma kiváló ellenpontnak bizonyul Csigó Tamás karcos, erõteljes, már-már agresszív szövegelése mellett. A magabiztos hangszeresek mellett jó kezû lemezjátszóbajnok tevékenykedik, illetve valódi nóvum, hogy egy komplett vonósnégyes is erõsíti a lemez hangzásvilágát, finoman szervesülve a húzós gitárriffekhez is akár.
A CD adjusztálása is imponáló, bár meglehetõsen eklektikus grafikai világgal szembesülünk a kísérõfüzetben, akár egy oldalpáron is találkozhatunk egymással össze nem férõ megoldásokkal.
Ez a zenekar engem ismét csak meggyõzött. (Ráadásul ezúttal is van "Easter Egg" az utolsó szám végén.)
Chameleon Records, 2007
*****
