lemez - DEE DEE BRIDGEWATER: ELEANORA FAGAN - TO BILLIE WITH LOVE

  • - kolozsil -
  • 2010. június 3.

Zene

Dee Dee Bridgewater új lemezét egy szóval is lehetne jellemezni: dögös. Azok, akik ott voltak négy éve az afrikai gyökereiről megemlékező lemezének bemutatóján, egy cseppet sem csodálkozhatnak azon, hogy a finoman szólva sem visszafogottságáról híres hölgy legújabb lemeze is kirobbanóan energikus.
Dee Dee Bridgewater új lemezét egy szóval is lehetne jellemezni: dögös. Azok, akik ott voltak négy éve az afrikai gyökereirõl megemlékezõ lemezének bemutatóján, egy cseppet sem csodálkozhatnak azon, hogy a finoman szólva sem visszafogottságáról híres hölgy legújabb lemeze is kirobbanóan energikus. Pedig A Billie-nek szeretettel emléklemez. A borítón az Eleanora Fagan név a legfeltûnõbb. E név a kilencvenöt éve született nagy énekesnõt, Billie Holidayt takarja. Billie is temperamentumos volt, de Dee Dee egyenesen extravagáns (e lemez borítóján most kopaszon és talpig bearanyozva látható), extrovertált (a MûPa-koncerten incselkedett, kacérkodott a férfinézõkkel) - nyersebb, indulatosabb Billie-nél. Mindketten visszaadják a blues erejét; úgy énekelnek, mintha most szenvedték volna meg mások helyett is mindazt, amit egy kisebbségi sorsba taszított, megalázott ember elszenvedhet. Éneklésük, dalaik: állásfoglalások. Ezért is hangsúlyozza ennek a lemeznek is nemcsak a hangszerelése, de a Red Earth-öt idézõ frazeálások, scattelések is Dee Dee és Billie afrikai, fekete gyökereit.

A dalok Billie legjobb dalai, a válogatás mégsem minõsíthetõ szimpla best ofnak - a szerkesztés nagyon is tudatos. Ez nem szerelmes lemez. Az album lényege, úgy érzem, hogy Dee Dee olyan dalokat válogatott, melyeknek szövegével is, hangulatával is a legjobban tudta szolgálni Billie és a feketék ügyét: a blues lényegére hívja fel a figyelmet, arra, hogy az nem más, mint a fájdalom kiordítása. Ha Dee Dee suttog a csöndesebb, lírai szerzeményekben - mint a Good Morning Heartache vagy a Fine And Mellow -, akkor is dübörög a hangja. A leghatalmasabb, leghengerlõbb improvizációja a Foggy Dayben hallható, a lemez egyik legjobb dalában pedig alig szólalnak meg a kiváló kísérõzenészek: ez a csettintéssel kísért Mother's Son-in-Law volt az a dal, amellyel Billie egykoron bemutatkozott Benny Goodman együttesében.

Universal, 2010

*****

Figyelmébe ajánljuk

Hajléktalanság – akár két lépésben

Betegség, baleset, alkohol- és drogproblémák, megromlott házasság, bedőlt vállalkozás, uzsorakölcsön, élősködő hozzátartozók – néhány ok, amik könnyen pénztelenséghez vezethetnek, ahonnan pedig sok esetben már csak egy lépés az utcára kerülni. Minderről a Vöröskereszt hajléktalanokat gondozó miskolci intézményének lakói meséltek. 

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.