Lemez - Egyedül érkezik - Jim O'Rourke: The Visitor

  • Kovács Marcell
  • 2009. november 26.

Zene

Az ezredforduló tájékán készített három melodikus albumához Jim O'Rourke filmektől kölcsönzött címet. Következetesen járt el, a Bad Timing, az Eureka és az Insignificance három egymást követő Nicolas Roeg-mű címét viseli a nyolcvanas évekből. Így állhatott elő az a jópofa helyzet, hogy amikor Shinji Aoyama japán filmrendező O'Rourke lemezétől ihletve Eurekának nevezte el később számos díjjal jutalmazott, szótlan-mozdulatlan túszdrámáját, az utalások alig kibogozható szövevényében voltaképpen Roeg filmje előtt emelt kalapot.

Az ezredforduló tájékán készített három melodikus albumához Jim O'Rourke filmektől kölcsönzött címet. Következetesen járt el, a Bad Timing, az Eureka és az Insignificance három egymást követő Nicolas Roeg-mű címét viseli a nyolcvanas évekből. Így állhatott elő az a jópofa helyzet, hogy amikor Shinji Aoyama japán filmrendező O'Rourke lemezétől ihletve Eurekának nevezte el később számos díjjal jutalmazott, szótlan-mozdulatlan túszdrámáját, az utalások alig kibogozható szövevényében voltaképpen Roeg filmje előtt emelt kalapot.

A további bonyodalmak elkerülése érdekében jó lenne félretenni a mozivonalat, de nem lehet. Hiába illene minden figyelmünket a zenére összpontosítani, amikor napjaink egyik zenészzsenije hosszú idő után végre új szólóalbummal jelentkezett, ha a szóban forgó művész saját bevallása szerint többre tartja a filmet a zenénél. Jellemző ez a talányos kijelentés a rejtőzködő Jim O'Rourke-ra, aki tekintélyes életműve ellenére is inkább csak a szakma és a mániákus zenevadászok körében ismert. Pedig ha korunk zenéjéről van szó, új zenéről, minden műfaji megkötés nélkül, akkor O'Rourke-t nem lehet megkerülni. Akár a kísérleti elektronika, akár a radikális dzsessz, akár az akusztikus minimalizmus irányából közelítünk, bizonyosan belebotlunk. De nívós produceri munkái (Sam Prekop, Stereolab, Wilco és a többi) révén is találkozhatunk a nevével, és az elmúlt években a Sonic Youthban teljesített basszusgitárosi szolgálataival is felhívta magára a figyelmet. De ő volt Jack Black parádés magánszáma, a Rocksuli zenei szakértője is.

A jelenleg Japánban, meglehetős visszavonultságban élő O'Rourke nyolc évvel az Insignificance után új lemezét ismét a Drag City gondozásában jelentette meg, de felhagyott Roeg-mániás címadási módszerével. Holott a The Visitor cizellált pophangzásával egyértelműen az időközben klasszikussá lett Roeg-ciklusba illik, a borítókép törött diszkógömbje is a Bad Timing borítójára rímel, ezért talán nem belemagyarázás a lemezcím látogatójában felismerni Roeg földre pottyant marslakóját a Bowie főszereplésével készült The Man Who Fell To Earthből.

Ahogyan Roeg Bowie-val készített filmje megelőzte a sorban a Bad Timingot, úgy a The Visitor is mintha a nyitánya lenne O'Rourke popzenei kalandozásainak. Egyetlen negyvenperces instrumentális darab, kiindulása a folyamatnak, amelynek végén az Insignificance klasszicista stílusban megfogalmazott, énekkel, szólókkal teljes rockdalai állnak. Egy képzeletbeli film zenéjének hat, a témák fesztelenül olvadnak egymásba, már-már légies könnyedséggel. Biztosan nem rockzene ez, talán posztrocknak mondhatnánk, de csak akkor, ha Van Dyke Parks, John Fahey, Morricone vagy a Tusk-korszakos Fleetwood Mac posztrock. Annyira természetes, magától értetődő áramlása ez a hangoknak, hogy kibújik minden kategóriából. Főszereplője a folkos dallamokat játszó magányos akusztikus gitár, amelyhez rendre idegen hangszerek csatlakoznak, hogy azután idővel ismét magára hagyják. Leggyakoribb társa a zongora és más billentyűsök, de gyakran szólalnak meg különböző ütősök, vonósok, és egyszer-egyszer fúvósok is hallhatók. Mindegyiken O'Rourke játszik. Egy nemrégiben készült interjúban elmondta, hogy harsona például korábban még sohasem volt a kezében. Most fél évig tanult, hogy egy helyen néhány másodpercre megszólaltathassa.

Drag City, 2009

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.