Koncert

WOVEN HAND - MUZSIKÁS

  • G. A.
  • 2009. november 26.

Zene

Nemes dolog a barátság és a kölcsönös tisztelet, ám persze egyik sem szavatolhat azért, hogy két autonóm mûvészi világ egymás komplementere lehessen, netán egymásba is olvadhasson - derült ki szombaton a Woven Hand és a Muzsikás - az idei szigetes performansz után immár második - közös budapesti koncertjén. David Eugene Edwards zenéje a 16 Horsepower idején, az akkor még számottevõ countrys elemek-ízek okán talán több kapcsolódási pontot kínált volna a Muzsikásnak - a Woven Hand elementáris, dörgõ és villámló, apokaliptikus rockdalai után azonban a magyar népzene napfényesebb és mindenképpen más dimenziókban közlekedõ hangjait többször is zavaróan éles váltásként lehetett érzékelni, hiába jellemzõ mindkét zenekarra a virtuóz és szenvedélyes elõadásmód és a tradíciótisztelet. Hogy hatalmas ugrásokról van szó, azt a Woven Hand markáns ábrázatú zenészeinek arcjátékán és gesztusain is jól lehetett látni: míg saját dalaikat Pascal Humbert basszusgitáros megkínzott tekintettel, a szurokszerûen sûrû színpadi jelenléttel bíró Edwards pedig fennakadt szemekkel és epileptikus rándulásokkal vezette elõ, a Muzsikást figyelve a coloradói zenészek kedélyes mosolyokra és felszabadult lábtempózásra váltottak.

Közös produkcióként így inkább csak a koncert legelsõ fele volt igazán meggyõzõ, amikor a Muzsikás afféle átvezetõ zenéket kanyarított a Woven Hand (fõleg a Ten Stonesról és a Mosaicról elõvezetett) dalai közé, melyeket azután remek arányérzékkel továbbszíneztek a hegedûikkel és furulyáikkal, valamint a legvége, amikor Éri Péter és Edwards váltott énekével a két együttes ténylegesen összeforrva, szívbe markoló emelkedettséggel adta elõ a Betyárdalt, melyet, emlékezhetünk, annak idején utolsó sorlemezére rögzített a 16 Horsepower. E két pont között két nagyszerû zenekar zenélt a színpadon - az egyik a pódium jobb, a másik meg a bal oldalán, egyszóval: egymás mellett.

Millenáris, november 21.

****

Figyelmébe ajánljuk

Önarckép feketével

  • - turcsányi -

Ha van igazság a földön, Bert Schneiderből hétcsillagos hollywoodi aranyifjú válik. Egy léha, semmirekellő alak a sztárjelöltek örökké vidám, szőke és bikinis karéjában, a nyitott tetejű sport Mercije oldalának támaszkodva, golfhoz öltözve néz el a távolba, s számolja Los Angeles mindig felhőtlen egén az angyalokat.

Kiszámolós

Ha Ed Sheerannek van harminc kamionja, hat pengető alakú óriáskivetítője, öt saját fejlesztésű looper pedálja a forgószínpad öt különböző pontján, és 135 percet játszik – saját állítása szerint – nagyjából 70 ezer embernek, akkor hány keringős lüktetésű balladát játszhat el?

Az egyedüli boldogság

  • Balogh Magdolna

A dán írónő (1917–1976) bő öt évtizeddel ezelőtt befejezett, 1967 és 1971 között írt ön­életrajzi trilógiája azt az utat mutatja meg, ahogyan egy szegény sorsú, munkáskörnyezetben felnőtt lányból ismert és népszerű, számos díjjal kitüntetett szerző válik.

Térerő

A modern nagyváros az ipari forradalom következménye; a korábbiaktól gyökeresen eltérő termelési struktúra nyomán alakult ki az a térszövet, amelyben az európai civilizáció máig élni, bár lassan inkább csak túlélni próbál.

A vasutasok kérték

Talán Stephenson óta nem fordult elő, hogy egy működő vasúttársaság arra biztatta volna utasait, hogy ne vegyék igénybe a szolgáltatásait.

Magyar western fűnyíróval

Ha azt mondom, vásári bábjáték, azt mondod, Vitéz László. És persze Kemény Henrik. A műfaj magyarországi történetének meghatározó alakjai máig ott állnak minden, e hagyományt követő előadás mögött.

Veszélyes álmok

  • Eörsi Mátyás

Mire gondol az olvasó, ha azt hallja: „Zöld, biztonságos, versenyképes”? Vagy ezt: „Helyreállítás, erő és a hovatartozás érzése”? Esetleg ezt: „Együtt. Ellen­álló. Európa.”?