lemez - Gustav Mahler: Des Knaben Wunderhorn

  • - csont -
  • 2011. február 10.

Zene

Szokták kárhoztatni Pierre Boulezt, miszerint nem csupán deromantizálja Mahlert, hanem kilúgozza belőle az érzelmeket, zenéjét hideggé, érzelemmentessé teszi. Vagyis valamiképpen meghamisítja az osztrák mester intencióit.
Szokták kárhoztatni Pierre Boulezt, miszerint nem csupán deromantizálja Mahlert, hanem kilúgozza belõle az érzelmeket, zenéjét hideggé, érzelemmentessé teszi. Vagyis valamiképpen meghamisítja az osztrák mester intencióit. Most utolsó darabjához érkezett Boulez Mahler-ciklusa, és ez parádriposzt a kritikusoknak. És éppen egy olyan mûvel, amely nem hangszeres, hanem mindenekelõtt énekes, azaz az érzelmek kifejezésére (pusztán már a szöveg miatt is) alkalmasabb. A Csodakürt-ciklus ebben az elõadásban minden, csak nem érzelemmentes, de nem érzelgõs, mint a rossz Mahler-elõadások. Köztudott, hogy Mahler legnagyobb alkotásaiban életveszélyesen közel került a giccshez, sõt a giccses hangvételt egyenesen beépítette a formálásba. De ekkor Mahler fõ kérdése: hogyan lehet õszintén hazudni? (Vagy fordítva.) Új lemezén Boulez éppen ezt valósítja meg fölülmúlhatatlanul; okos, szinte kikacsintós iróniával ellensúlyozva, ha már nagyon nyúlós kezd lenni az anyag. Ennek alapja persze csakis a tökéletes partitúraelemzés lehet: az agyonjátszott számokban is találni most vadonatújnak ható ütemeket; a Cleveland Orchestra pedig elképzelhetetlen tökéllyel játszik. A szoprán, Magdalena Kozená naiv, esendõ, igazi szubrett, a kevéssé ismert bariton, Christian Gerhaher mentes minden manírtól, mely e dalokhoz (elsõsorban Dietrich Fischer-Dieskau kongeniális elõadása miatt) mára elõnytelenül tapadt.

Szerepel még a befejezetlen 10. szimfónia Adagio tétele: 24 perc halálzene, jeges izzás, végtelen ideig visszafogott tagló.

Universal/Deutsche Grammophon, 2010

*****

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.