lemez - MOUNTAINS: AIR MUSEUM

  • Nagy V. Gergõ
  • 2011. június 30.

Zene

Az akusztikus gitár bánatos témája mögé hajókürt túlvilági hangja kúszik, aztán mindkettő feloldódik a sivatagi vihar fehér zajában - efféle emlékek rémlenek föl a Mountains legutóbbi albumáról. A brooklyni ambientduó az organikus hangszerelés és a pasztorális elektronika ötvözetén kísérletezik a kétezres évek közepe óta, amihez gazdag hangszerparkot hasznosít a harmóniumtól a csellón át az orgonáig, s olykor - mint a fent megidézett tételben is - természetes zajok felvételeivel dúsítja szélesvásznú hangfestményeit.
Az akusztikus gitár bánatos témája mögé hajókürt túlvilági hangja kúszik, aztán mindkettõ feloldódik a sivatagi vihar fehér zajában - efféle emlékek rémlenek föl a Mountains legutóbbi albumáról. A brooklyni ambientduó az organikus hangszerelés és a pasztorális elektronika ötvözetén kísérletezik a kétezres évek közepe óta, amihez gazdag hangszerparkot hasznosít a harmóniumtól a csellón át az orgonáig, s olykor - mint a fent megidézett tételben is - természetes zajok felvételeivel dúsítja szélesvásznú hangfestményeit.

A legújabb sorlemezt viszont láthatólag a megújhodás vágya szülte, hiszen Mountainsék odahagyták az instrumentumok közül az eddigi legfontosabbat, a laptopot, s megannyi pedállal és analóg szintivel a hónuk alatt egy stúdióba vonultak. Az ekként rögzített Air Museum a naturális felvételi körülmények dacára is jócskán ridegebben szól, mint a komputerrel megmunkált albumok. Nem mintha különösebben drámai lenne a változás, hiszen lényegében ez még mindig ugyanaz a finoman rétegzett, méltóságteljesen hömpölygõ avant-folk, amely a korábbi anyagokat fémjelezte - ámde sûrûbb, fémesebb és masszívabb a géphangok uralta hangkép, és jócskán kevesebb a levegõs, jelentõségteljesen csendes pillanat.

Elsõre kissé statikusnak mutatkoznak az Air Museum régi vágású szintihangokra komponált, a hetvenes évek vonatkozó pionírjait gyakorta megidézõ, monoton tételei, s jócskán hiányzik az akusztikus hangszerek és az elektronikus moraj között felizzó feszültség is - ám az egyszerre súlyos és lebegõs atmoszféra miatt még mindig magával ragadó az anyag. Szürkébb és szûkösebb tájak peregnek a szemünk elõtt az új lemezt hallgatván, mint a korábbiak esetében, de azért az Air Museum hangjai még mindig gazdag és fenséges vidékre vezetnek.

Thrill Jockey, 2011

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.