lemez - SOSZTAKOVICS: FILMZENÉK

Zene

"Számunkra minden művészet közül legfontosabb a film" - mondotta egykoron Lenin; "A zeneszerzők a lélek hangmérnökei" - hangzott Sztálin apokrif kongresszusi beszédének sarkalatos tétele, s a szovjet zeneszerzők bizony jól tették, ha igazodtak e bölcs iránymutatásokhoz. Így például a kamaszon mozizongoristaként is működő Sosztakovics mozgalmas pályafutása során jó három tucat, többségében oktató-nevelő célzatú filmhez írt kísérőzenét, kezdve Kozincev és Trauberg 1929-es Új Babilonján, egészen az előbbi rendezőóriás 1970-es Lear királyáig.
"Számunkra minden mûvészet közül legfontosabb a film" - mondotta egykoron Lenin; "A zeneszerzõk a lélek hangmérnökei" - hangzott Sztálin apokrif kongresszusi beszédének sarkalatos tétele, s a szovjet zeneszerzõk bizony jól tették, ha igazodtak e bölcs iránymutatásokhoz. Így például a kamaszon mozizongoristaként is mûködõ Sosztakovics mozgalmas pályafutása során jó három tucat, többségében oktató-nevelõ célzatú filmhez írt kísérõzenét, kezdve Kozincev és Trauberg 1929-es Új Babilonján, egészen az elõbbi rendezõóriás 1970-es Lear királyáig.

Ebbõl a gazdag és változatos, Sosztakovicsot az alkalmazott zeneszerzés terén is óriásnak mutató termésbõl kínál három lemeznyit a mérsékelten neves, ámde kiváló Belga Rádiózenekar, José Serebrier vezényletével. A kegyvesztetten és a beérkezettség csúcsain, Sztálin, Hruscsov, majd Brezsnyev uralma alatt komponált filmzenék sorában igazi slágerekre is rálelhetünk, mint például a nevezetes Románcra az 1955-ös Vihar Itália felett címû Fajncimmer-klasszikusból. Ám történelmi jelentõségû filmalkotások zenéire szintén ráakadhatunk, hiszen Sosztakovics írta a Sztálin 70. születésnapját köszöntõ Berlin eleste muzsikáját is. Ilyesformán most belehallgathatunk a generalisszimusz sosem volt berlini érkezését ("Így kellett volna történnie" - mondta a film láttán a meghatott fõtitkár) kísérõ euforikus zenébe csakúgy, mint a Kertben címû részletbe, mely a történet romantikus vonulatát képviseli: e meghitt epizódban ugyanis Sztálin szerelmi tanácsot ad Aljosának, a sztahanovista acélmunkásnak. A legértékesebb részleteket mindazonáltal a két Shakespeare-film, az 1964-es Hamlet és a fentebb említett Lear király zenéje kínálja, egyszerre tanúskodva Sosztakovics és Kozincev termékeny munkakapcsolatáról, valamint az értékes drámai alapanyag ihletõ erejérõl.

Warner Classics, 2009, 3 CD

*****

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.