lemez - SOSZTAKOVICS: FILMZENÉK

Zene

"Számunkra minden művészet közül legfontosabb a film" - mondotta egykoron Lenin; "A zeneszerzők a lélek hangmérnökei" - hangzott Sztálin apokrif kongresszusi beszédének sarkalatos tétele, s a szovjet zeneszerzők bizony jól tették, ha igazodtak e bölcs iránymutatásokhoz. Így például a kamaszon mozizongoristaként is működő Sosztakovics mozgalmas pályafutása során jó három tucat, többségében oktató-nevelő célzatú filmhez írt kísérőzenét, kezdve Kozincev és Trauberg 1929-es Új Babilonján, egészen az előbbi rendezőóriás 1970-es Lear királyáig.
"Számunkra minden mûvészet közül legfontosabb a film" - mondotta egykoron Lenin; "A zeneszerzõk a lélek hangmérnökei" - hangzott Sztálin apokrif kongresszusi beszédének sarkalatos tétele, s a szovjet zeneszerzõk bizony jól tették, ha igazodtak e bölcs iránymutatásokhoz. Így például a kamaszon mozizongoristaként is mûködõ Sosztakovics mozgalmas pályafutása során jó három tucat, többségében oktató-nevelõ célzatú filmhez írt kísérõzenét, kezdve Kozincev és Trauberg 1929-es Új Babilonján, egészen az elõbbi rendezõóriás 1970-es Lear királyáig.

Ebbõl a gazdag és változatos, Sosztakovicsot az alkalmazott zeneszerzés terén is óriásnak mutató termésbõl kínál három lemeznyit a mérsékelten neves, ámde kiváló Belga Rádiózenekar, José Serebrier vezényletével. A kegyvesztetten és a beérkezettség csúcsain, Sztálin, Hruscsov, majd Brezsnyev uralma alatt komponált filmzenék sorában igazi slágerekre is rálelhetünk, mint például a nevezetes Románcra az 1955-ös Vihar Itália felett címû Fajncimmer-klasszikusból. Ám történelmi jelentõségû filmalkotások zenéire szintén ráakadhatunk, hiszen Sosztakovics írta a Sztálin 70. születésnapját köszöntõ Berlin eleste muzsikáját is. Ilyesformán most belehallgathatunk a generalisszimusz sosem volt berlini érkezését ("Így kellett volna történnie" - mondta a film láttán a meghatott fõtitkár) kísérõ euforikus zenébe csakúgy, mint a Kertben címû részletbe, mely a történet romantikus vonulatát képviseli: e meghitt epizódban ugyanis Sztálin szerelmi tanácsot ad Aljosának, a sztahanovista acélmunkásnak. A legértékesebb részleteket mindazonáltal a két Shakespeare-film, az 1964-es Hamlet és a fentebb említett Lear király zenéje kínálja, egyszerre tanúskodva Sosztakovics és Kozincev termékeny munkakapcsolatáról, valamint az értékes drámai alapanyag ihletõ erejérõl.

Warner Classics, 2009, 3 CD

*****

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.