Az már nagyjából biztosra vehetõ, hogy a leedsi Mekons soha nem fog még egy olyan dalt írni, mint a 78-as keltezésû, a sosem volt barátnõt dühödten vádló, minden ízében perfekt
Where Were You - ám ezt alighanem már nem is várja el tõle senki. A Gang of Fourral egy színtérrõl származó banda hamisítatlanul primkó és vadul balos punkkal indult a mûfaj nulladik órájában, hogy aztán némely tüntetõen amatõr és lo-fista kísérlet után afféle kocsmacountry-zenekarként találja föl magát az alt-country egyik õsforrásaként is tisztelt
Fear & Whiskey címû 85-ös albumon. Ez a szétesett, düledezõ, örökké spontán érzetû country-punk az utóbbi három évtizedben számos hatást képes volt magába olvasztani anélkül, hogy elveszítette volna originális jellegét - ami egyként fakad Jon Langford és Tom Greenhalgh énekes-gitárosok örömittasan kiabáló vagy éppen baljósan morgó énekébõl, a nagy kedvvel nyüstölt akusztikus hangszerek otthonos hangzásából és a váltig közvetlen attitûdbõl. No meg abból, hogy a produkció minden kaotikussága ellenére is képes volt emlékezetesre formált dalokat szállítani.
Akad ilyen a legújabb korongon, az Ancient And Modernen is, ami a négy évvel korábbi Natural világvégi folkjának hangulatát idézi - noha talán annál szemernyivel mosolytelibb, egyúttal kevésbé egységes tónusú darab. Hol roskatag country-alapok felett hallik Greenhalgh kótyagos óbégatása, hol az ízes vonósokkal kísért Sally Timms dünnyög egy lounge-os zongorára, megint máshol egy vadabb riffre John Langford huhog - jócskán sokszínû tehát ez a mívesen megmunkált korong, amely egy pillanatra sem látszik ötletszegénynek vagy öregesen enerváltnak, a méltóságteljesen hömpölygõ Ugly Bethesda vagy az ünnepélyes záróballada, az Arthur's Angel esetében pedig egyenesen ihletettnek és bódítónak mutatkozik.
Bloodshot, 2011
*** és fél