lemez - The Trousers: Planetary Process

  • H. M.
  • 2008. szeptember 11.

Zene

Nincs azzal semmi baj, ha egy hazai zenekar tudatosan, programszerűen építi fel a karrierjét. A Trousers esetében a feladat nyilvánvaló: hasznosítsuk újra a hatvanas-hetvenes évek dögös garázsrockzenéit, a Rolling Stonest, a Stoogest és a többieket.

Nincs azzal semmi baj, ha egy hazai zenekar tudatosan, programszerûen építi fel a karrierjét. A Trousers esetében a feladat nyilvánvaló: hasznosítsuk újra a hatvanas-hetvenes évek dögös garázsrockzenéit, a Rolling Stonest, a Stoogest és a többieket. Respektálható hozzáállás, hiszen miért ne lehetne nekünk is egy egyszerûen behatárolható, feszes pincerockzenekarunk?

A 2004-ben alakult, Kõváry Zoltán énekes-gitáros-dalszerzõ vezette társaság precízen és szinte hiba nélkül (mondhatni szolgaian) importálja zenéjébe az õket ért hatásokat, csak éppen azt a fordulatot nem tudjuk használni az elmúlt négy év tagcseréi után idén megjelent bemutatkozó nagylemez kapcsán, hogy "saját képére formálja". Bár a cél megvan (lendületes, gitárközpontú, stoogesos zene és direkt koszos, dohos, demószerû hangzás), az elhatározás nem vagy csak részben valósul meg.

Az album színvonala erõsen hullámzik, van néhány ütõs, jól eltalált szám (Blood For You, Doctor Keep Your Hands Off Me, If I Was Your Ocean), de összességében hiányoznak az igazán emlékezetes dalok. A koszos hangzás közelebb hozza a hallgatóhoz a zenekart, csakhogy ez sem egységes: a dalok aránytalanok egymáshoz képest (hol mocskos rock, hol steril powerpop a megszólalás), és szinte minden szám után állítgatni kell a hangerõt. A szándék jó, az ötletek megvannak, a megvalósítás sem igénytelen, csak valahogy az egység és az a bizonyos saját hang hiányzik. Olyan, mintha ez a már korántsem szárnypróbálgató zenekar még mindig az útkeresõ fázisában lenne.

MamaZone Records, 2008

***

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.