Lemez: Az erdő kapitánya (Adrian Sherwood: Never trust a hippy)

szerző
- bogi -
publikálva
2003/5. (02. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

"Nézd meg a környezeted: a saját mocskunkban fulladozunk!" - hallhatjuk a narrátor-szöveget az Ömlesztett világ című szám bevezetőjében, miközben agygyomláló effektek sorjáznak a súlyos dubalapra, majd a gitáros pengetni kezd a lélek húrjain, és beúszik egy örömteli afrikai gyerekkórus. Helyben vagyunk, ezerből is felismerném, ki van a keverőpult mögött.

"Nézd meg a környezeted: a saját mocskunkban fulladozunk!" - hallhatjuk a narrátor-szöveget az Ömlesztett világ című szám bevezetőjében, miközben agygyomláló effektek sorjáznak a súlyos dubalapra, majd a gitáros pengetni kezd a lélek húrjain, és beúszik egy örömteli afrikai gyerekkórus. Helyben vagyunk, ezerből is felismerném, ki van a keverőpult mögött.

Nemhiába, az angliai Adrian Sherwood idestova 25 éve dolgozik a "hangján", hangmérnökként már húszévesen saját dublemezt készített az általa fizetett zenészekkel. A lemezkiadósdit/terjesztősdit még korábban, 1975-ben kezdte, a nagy tételű jamaicai import után jöttek az első saját kiadványok a Hit Run kiadónál, aztán 1980-ban társaival együtt megalapította az On-U Soundot, a kiadót, amelyet sokkal inkább zenei műhelyként aposztrofálhatunk, s fontosságát tekintve nem átallom azt állítani: az Egy új hang az egyik legbefolyásosabb zenei kezdeményezés a huszadik század utolsó két évtizedében. Rap (Sugarhill Gang, Jalal), indusztriális zene (Tackhead, Nine Inch Nails, Ministry), reggae (Lee Perry, Prince Far I, Bim Sherman), funk/rock (Living Colour, Primal Scream), világzene (African Headcharge, Sinead O´Connor), blues (Little Axe), elektronikus tánczenék (Gary Clail, Talvin Singh), remix műfaj (az Einstürzende Neubautentől a Depeche Mode-ig), még a stílusokat is nehéz összeszámolni, amelyek megszületésében, illetve továbbgondolásában jeleskedtek, nem is beszélve a teljes családfa több száz címre rúgó diszkográfiájáról.

S bár Sherwood az utóbbi években egyre gyakrabban tűnik fel szerzőként az On-U csapat különféle albumain, ez az első önálló CD-anyaga. A lemez tartalmában nem ér minket meglepetés: a dub-basszust a reggae-veterán ritmusszekció, Sly & Robbie hozza, a billentyűknél Bubblers (aka Too Badcard), a hangszerek közül kiemelt szerep jut a trombitának és a hegedűnek, rengeteg a samplerezett afrikai, indiai estébé népzenei énekbetét és egyéb szövegbejátszás, ereje teljében a szokásos visszhangmánia, nem csoda hát, hogy a lemez fele az African Headcharge vagy a Dub Syndicate legjobb pillanatainak szintjét hozza.

Sokkal inkább váratlan a kiadás körülménye, Sherwood ugyanis - az Onu néven éppen tavaly újraformálódó saját kiadójának fenntartott megjelenés ellenére - ezt az anyagot is eladta, holott nemrégiben ő maga kritizálta korábbi elhibázott "kiárusító" üzletpolitikáját. Mindenesetre bárhogy is történt a múltban, a Real Worldnél februárban kijövő lemez nem került éppen rossz helyre, hiszen ezzel a lépéssel Sherwood az egyik első számú világzene-kiadóval szerződött, s eme Való Világ respektje - az e lap hasábjain már említett Misty in Roots reggae-gyöngyszem megjelentetését megfejelve - így ismét nőtt a szememben.

Hovatovább van ennek a Sose bízz egy hippiben lemezcímnek a közelmúltbeli Onu-válogatással, az áruházlánci mészárlással karöltve egy "sherwoodi erdős" olvasata is: "Hé, uraság! A kényszerű okoknál fogva mi is beállunk a kasszához, és hagyjuk, hogy a csordával együtt letaglózz, de nagyon elbízod magad, ha azt hiszed, hogy ez a hűségeskünk!"

- bogi -

Real World, 2003

szerző
- bogi -
publikálva
2003/5. (02. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...