Partner ebben a három fiatal francia zenész. Matthieu Donarier tenorszaxofonon bontogatja, értelmezi Gadó Gábor gitárjának akkordjait, míg Sébastien Boisseau bőgős és Joe Quitzke dobos pontos, visszafogott ritmusalapokat kínál. Portfóliójuk remek, de a nevek felsorolása helyett inkább azt hangsúlyoznám, hogy érett, érzékeny és nagyon komoly fiatalemberek, akikről még sokat fogunk hallani.
Gadó Gábor igen messzire jutott a harmónia nyelvének tanulmányozásában. Szerzeményeiben finoman keverednek a modern dzsessz eredményei és a magyar zene modális hagyományai, a keleti és a nyugati kultúra hatásai. Disszonáns és levegős részeken keresztül jutunk el a konszonáns feloldozáshoz, miközben egy olyan egységesnek tűnő - kissé melankolikus - zenei világ nyílik meg, amely ugyanakkor elég szabad ahhoz, hogy a zenésztársak egyénisége is kibontakozhasson benne.
A zeneszerző Gadó Gábor jól hallhatóan agyalt e darabokon, de ez nem ment a gitáros Gadó Gábor invenciójának rovására.
Czabán György Gereblye
BMC, 2002