Alemez címe ez esetben is tökéletesen árulkodó, s már idejekorán megmutatja a gyanakvó befogadónak, mire is számíthat, és valóban: autentikus k.-európai roma népzenét hallunk, persze közvetlenül azután, hogy elektronikus tánczenét gyártó honi dj-k/zeneszerzők egy kicsit kezelésbe vették. Az itthon úttörőnek számító kezdeményezés persze nem előzmények nélkül való: A színész/dj Vajdai Vilmos már tavaly bemutatott Etchno című TáP Színház-produkciójában remixelt/újraértelmezett népzenei anyagra dolgozott - a produkcióban közreműködött a Romano Drom együttes is, amely zenéjét készséggel bocsátotta rendelkezésre további újrahasznosítás céljaira. Kellett még a produkcióhoz egy amerikai fiú, aki lemezkiadót gründolt (Gypsyhouse) és egy francia lány, egyben a Romano Drom menedzsere, a többi már a szorgos kezű elektronikus varázslókon múlott, de persze bennük sem kellett csalódnunk. Az LC Rules Kri-Sta Remixe korrektül nyitja a zenefolyamot, jó kis pörgős breakbeat, ami kellőképpen megmozgatja a lábakat. A Carbonfools ska-beat remixe (Drom) szintúgy egyenest a táncparkettre való - mellesleg a két ritmika (jamaicai/roma) házasítása nem minden előzmény nélkül való - gondoljunk csak Poór Péter halhatatlan Fekete vonat című inspiratív és szubverzív dalára. A kompilációt zenei koordinátorként is jegyző Amb Lina-remixe jó példa arra, miként olvad bele az eredeti dallam egy középtempójú breakbeat lüktetésbe. Emil (auf Korai Öröm) egy kifejezetten gyors, kicsit savas, kicsit rockos verzióval állt elő (Deta Devla), s rögvest meghallgathatjuk ugyanezt a dallamot, egy egészen más feldolgozásban is (Frizbi: Devla Remix). A Space Café zenéje (York napsütése) egy kifejezetten easy, úszós, másnapos zene: miközben hallgatjuk, szinte észrevétlen röpül el a délután. Azután jönnek a belassultabb darabok: külön is kiemelendő dj Bootsie Gypsy Streetje, ami egy szép klasszikus, megfontolt tempójú, sompolygó triphop. Ez után logikus folytatásnak tűnik El Horto (Hortobágyi László) Gypsy Dub #1 című lassú dubvariációja, hogy azután visszatérjen megint a pörgés, ahogy kell: Gergely Attila Csavard Romája méltó válasz a világnak a Pistoleróra, a spanyolgitárra mind jobban ráborul a savas vartyogás, elindulnak a végtagok és viszik gazdájukat mindhalálig.
A második LC Rules-darab (Mia Manó) savazással/visszhanggal megbolondított house, amolyan igazi tipróláncos zene, a Space Café Könnyű nappalija (az egyik személyes kedvenc) leheletfinom latin/funk, melyben az eredeti nyersanyag már csak finoman átszűrve hallható, ehhez képest Virgács Vándorában a diszkrét hip-hop alap csak finoman ellenpontozza az autentikus nyersanyagot. A záró El Horto remixben (Gypsy-Ang) előkerülnek a korai jungle-ból ismerős ritmusok - sajátosan keretbe fogva az eredeti, nyilván szomorú szerelmes számot. Ha valamit még mondani lehet ezek után, az csak egy jó tanács: lehetőség szerint ne hagyják, hogy ez a zene csak úgy elzúgjon a fülük mellett.
- minek -
Gypsyhouse, 2003
