mi a kotta?

A szatén suhogása

  • mi a kotta
  • 2020. július 25.

Zene

„A falak finom, sárga szaténnal voltak bevonva, amelyen sárga rojtozás volt ugyanabból az anyagból. A fehér függönyöket és drapériáikat finom rózsautánzatok ékesítették. A szoba a bejárattól balra eső keskeny falon lévő ablakból kapta a fényt. Ezen az ablakon rózsaszín szaténfüggönyök lógtak, rózsaszín és fehér drapériával. A széles fal közepét tükör foglalta el, és a másik keskeny falon, az ablakkal szemben Murillo Madonnájának reprodukciója függött. Az ablakfüggönyök karnisa, a tükör és a kép kerete fehér és rózsaszín szaténba volt öltöztetve. A mennyezetet is mind a négy oldalon hasonló gyöngyszürke fodrok szegélyezték, elszórt rózsautánzatokkal díszítve. A mennyezet közepén fehér szaténból készült, körülbelül tizenkét hüvelyk kerületű és tíz hüvelyk mélységű rozetta díszlett, körben keskeny selyemcsipkével szegve és a mennyezeten levőkhöz hasonló rózsákkal díszítve. A padlót puha szmirnai szőnyeg borította.”

Münchenben ilyen, hiperférfiasnak aligha ítélhető lakásban morzsolgatta napjait Richard Wagner, akinek korántsem csupán a mindenkori otthonait, valamint a köntöseit és az alsóruháit jellemezte ez a luxuriózus és némiképp elpuhultnak vélhető ízlés. Elvégre, ahogy azt a témában való járatlansággal a legkevésbé sem vádolható Thomas Mann találóan megfogalmazta: „Ki ne hallaná ki Wagner életművéből a szatén suhogását?” Mondjuk, a Tannhäuser vénuszi helyein, hogy ne is menjünk messzire, hiszen e „német romantikus opera” előadása zárja majd az idei, virtuális Budapesti Wagner-napok sorozatát. A szombaton megtekinthető felvétel a 2018. június 14-i estét idézi majd elénk: a címszerepben Stephen Goulddal, Szabóki Tünde Erzsébetjével és Sophie Koch Vénuszával (június 27., hat órától). Egyszersmind természetesen Fischer Ádám vezényletével, ahogyan persze ő lesz a karmestere a sorozat utolsó előtti napján műsorra kerülő Hollandinak is, amelyet 2015-ben, emlékezetes esemény gyanánt, Kovalik Balázs rendezésében mutattak be a Müpában, James Rutherford címszereplésével (június 26., hat órától).

A hétvégére mindemellett ajánlunk még egy wagneri én-operát: a Lohengrint, méghozzá ezúttal Drezdából, a Semperoperből (semperoper.de). Itt ugyanis péntek kettőtől vasárnap este tizenegyig a hattyúlovagnak az a 2016-os partraszállása lesz műsoron, amely Christian Thielemann vezérlete alatt zajlott, Piotr Beczała és Anna Netrebko élményszerű részvételével.

Egyebekben keresgéljünk a magyar szimfonikus együttesek webes platformjain is, hiszen a Nemzeti Filharmonikus Zenekar illetékesei például az oly kedvelt Próbatermi vendégség eseményeit pakolták fel a netre: csütörtökönként fél nyolctól, az NFZ Facebook-oldalán lelhetünk új videóikra. Vagy választhatjuk az elkötelezett zenei ismeretterjesztő és népszerűsítő, Hollerung Gábor (képünkön) online sorozatát, a Zenedobozt, amely minden kedden, szerdán és csütörtökön kettőtől egy-egy új epizóddal várja a Budafoki Dohnányi Zenekar YouTube-csatornáján a 10 éven felülieket. Szóval vélhetőleg jelen sorok mindahány olvasóját is.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.