mi a kotta?

A szatén suhogása

  • mi a kotta
  • 2020. július 25.

Zene

„A falak finom, sárga szaténnal voltak bevonva, amelyen sárga rojtozás volt ugyanabból az anyagból. A fehér függönyöket és drapériáikat finom rózsautánzatok ékesítették. A szoba a bejárattól balra eső keskeny falon lévő ablakból kapta a fényt. Ezen az ablakon rózsaszín szaténfüggönyök lógtak, rózsaszín és fehér drapériával. A széles fal közepét tükör foglalta el, és a másik keskeny falon, az ablakkal szemben Murillo Madonnájának reprodukciója függött. Az ablakfüggönyök karnisa, a tükör és a kép kerete fehér és rózsaszín szaténba volt öltöztetve. A mennyezetet is mind a négy oldalon hasonló gyöngyszürke fodrok szegélyezték, elszórt rózsautánzatokkal díszítve. A mennyezet közepén fehér szaténból készült, körülbelül tizenkét hüvelyk kerületű és tíz hüvelyk mélységű rozetta díszlett, körben keskeny selyemcsipkével szegve és a mennyezeten levőkhöz hasonló rózsákkal díszítve. A padlót puha szmirnai szőnyeg borította.”

Münchenben ilyen, hiperférfiasnak aligha ítélhető lakásban morzsolgatta napjait Richard Wagner, akinek korántsem csupán a mindenkori otthonait, valamint a köntöseit és az alsóruháit jellemezte ez a luxuriózus és némiképp elpuhultnak vélhető ízlés. Elvégre, ahogy azt a témában való járatlansággal a legkevésbé sem vádolható Thomas Mann találóan megfogalmazta: „Ki ne hallaná ki Wagner életművéből a szatén suhogását?” Mondjuk, a Tannhäuser vénuszi helyein, hogy ne is menjünk messzire, hiszen e „német romantikus opera” előadása zárja majd az idei, virtuális Budapesti Wagner-napok sorozatát. A szombaton megtekinthető felvétel a 2018. június 14-i estét idézi majd elénk: a címszerepben Stephen Goulddal, Szabóki Tünde Erzsébetjével és Sophie Koch Vénuszával (június 27., hat órától). Egyszersmind természetesen Fischer Ádám vezényletével, ahogyan persze ő lesz a karmestere a sorozat utolsó előtti napján műsorra kerülő Hollandinak is, amelyet 2015-ben, emlékezetes esemény gyanánt, Kovalik Balázs rendezésében mutattak be a Müpában, James Rutherford címszereplésével (június 26., hat órától).

A hétvégére mindemellett ajánlunk még egy wagneri én-operát: a Lohengrint, méghozzá ezúttal Drezdából, a Semperoperből (semperoper.de). Itt ugyanis péntek kettőtől vasárnap este tizenegyig a hattyúlovagnak az a 2016-os partraszállása lesz műsoron, amely Christian Thielemann vezérlete alatt zajlott, Piotr Beczała és Anna Netrebko élményszerű részvételével.

Egyebekben keresgéljünk a magyar szimfonikus együttesek webes platformjain is, hiszen a Nemzeti Filharmonikus Zenekar illetékesei például az oly kedvelt Próbatermi vendégség eseményeit pakolták fel a netre: csütörtökönként fél nyolctól, az NFZ Facebook-oldalán lelhetünk új videóikra. Vagy választhatjuk az elkötelezett zenei ismeretterjesztő és népszerűsítő, Hollerung Gábor (képünkön) online sorozatát, a Zenedobozt, amely minden kedden, szerdán és csütörtökön kettőtől egy-egy új epizóddal várja a Budafoki Dohnányi Zenekar YouTube-csatornáján a 10 éven felülieket. Szóval vélhetőleg jelen sorok mindahány olvasóját is.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.