mi a kotta?

A szatén suhogása

  • mi a kotta
  • 2020. július 25.

Zene

„A falak finom, sárga szaténnal voltak bevonva, amelyen sárga rojtozás volt ugyanabból az anyagból. A fehér függönyöket és drapériáikat finom rózsautánzatok ékesítették. A szoba a bejárattól balra eső keskeny falon lévő ablakból kapta a fényt. Ezen az ablakon rózsaszín szaténfüggönyök lógtak, rózsaszín és fehér drapériával. A széles fal közepét tükör foglalta el, és a másik keskeny falon, az ablakkal szemben Murillo Madonnájának reprodukciója függött. Az ablakfüggönyök karnisa, a tükör és a kép kerete fehér és rózsaszín szaténba volt öltöztetve. A mennyezetet is mind a négy oldalon hasonló gyöngyszürke fodrok szegélyezték, elszórt rózsautánzatokkal díszítve. A mennyezet közepén fehér szaténból készült, körülbelül tizenkét hüvelyk kerületű és tíz hüvelyk mélységű rozetta díszlett, körben keskeny selyemcsipkével szegve és a mennyezeten levőkhöz hasonló rózsákkal díszítve. A padlót puha szmirnai szőnyeg borította.”

Münchenben ilyen, hiperférfiasnak aligha ítélhető lakásban morzsolgatta napjait Richard Wagner, akinek korántsem csupán a mindenkori otthonait, valamint a köntöseit és az alsóruháit jellemezte ez a luxuriózus és némiképp elpuhultnak vélhető ízlés. Elvégre, ahogy azt a témában való járatlansággal a legkevésbé sem vádolható Thomas Mann találóan megfogalmazta: „Ki ne hallaná ki Wagner életművéből a szatén suhogását?” Mondjuk, a Tannhäuser vénuszi helyein, hogy ne is menjünk messzire, hiszen e „német romantikus opera” előadása zárja majd az idei, virtuális Budapesti Wagner-napok sorozatát. A szombaton megtekinthető felvétel a 2018. június 14-i estét idézi majd elénk: a címszerepben Stephen Goulddal, Szabóki Tünde Erzsébetjével és Sophie Koch Vénuszával (június 27., hat órától). Egyszersmind természetesen Fischer Ádám vezényletével, ahogyan persze ő lesz a karmestere a sorozat utolsó előtti napján műsorra kerülő Hollandinak is, amelyet 2015-ben, emlékezetes esemény gyanánt, Kovalik Balázs rendezésében mutattak be a Müpában, James Rutherford címszereplésével (június 26., hat órától).

A hétvégére mindemellett ajánlunk még egy wagneri én-operát: a Lohengrint, méghozzá ezúttal Drezdából, a Semperoperből (semperoper.de). Itt ugyanis péntek kettőtől vasárnap este tizenegyig a hattyúlovagnak az a 2016-os partraszállása lesz műsoron, amely Christian Thielemann vezérlete alatt zajlott, Piotr Beczała és Anna Netrebko élményszerű részvételével.

Egyebekben keresgéljünk a magyar szimfonikus együttesek webes platformjain is, hiszen a Nemzeti Filharmonikus Zenekar illetékesei például az oly kedvelt Próbatermi vendégség eseményeit pakolták fel a netre: csütörtökönként fél nyolctól, az NFZ Facebook-oldalán lelhetünk új videóikra. Vagy választhatjuk az elkötelezett zenei ismeretterjesztő és népszerűsítő, Hollerung Gábor (képünkön) online sorozatát, a Zenedobozt, amely minden kedden, szerdán és csütörtökön kettőtől egy-egy új epizóddal várja a Budafoki Dohnányi Zenekar YouTube-csatornáján a 10 éven felülieket. Szóval vélhetőleg jelen sorok mindahány olvasóját is.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.