Lemez

Madonna olykor szívbemarkoló hangja a régi időket idézi

  • - minek -
  • 2019. augusztus 13.

Zene

Még most sem érdemes őt teljesen elveszíteni a radarról.

Meglehet, rég elmúltak azok az idők, amikor szinte az egész világ a Music TV-re meredve figyelte, hogyan építi be Madonna éppen aktuális programjába a mainstreamtől kissé divergáló, „alternatív” popvilág leleményeit.

De még most sem érdemes őt teljesen elveszíteni a radarról: új albuma, a Madame X például egyáltalán nem érdektelen, sőt, sok tekintetben kifejezetten izgalmas zeneanyag és még azzal sem lehet vádolni őt, hogy ne lenne mondanivalója a modern (sőt: az Amerikán kívüli!) világ számára.

Az utóbbi két évben, lisszaboni önkéntes száműzetése idején, kreatív produceri-szerzői segítségével, számos közreműködő vendégszereplésével

egy igazi világjáró album született.

Szinte minden dal más tájat idéz fel, miközben Madonna azért végig ott marad a középpontban.

A kislemezsláger Medellin elektro-cumbia lüktetése után merész ugrás a Dark Ballet, amelynek vezérfonala Csajkovszkij balettzenéjének egy részlete – a Fuvolák tánca a Diótörőből – Tomita-stílusban elővezetve.

A lemez hemzseg az ötletektől, némelyiket sikerül tisztesen kivitelezni, mások kissé összecsapottnak vagy félbehagyottnak tűnnek.

De az egymást váltó neo-diszkó (God Control), reggae (Future), afrobeat (Batuka), trap/r&b (Crave) és ilyen-olyan latin popdalok (Killers Who Are Partying, Faz Gostoso, Bitch I’m Loca) végig azt sugallják, hogy Madonna még képben van, minden értelemben.

Hangját pedig olyan szívbemarkolóan is tudja használni, mint karrierje legfényesebb epizódjai idején.

Interscope, 2019

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.