Mazo Hari - Ang Lee: Ellenséges vágyak(film)

  • Hungler Tímea
  • 2008. február 28.

Zene

Messziről jött ember azt mond, amit akar - a tajvani rendezőre, Ang Leere az untig viseletes mondás különösen áll: mióta betette a lábát Hollywoodba, sorra értelmezi újra a nagy amerikai mítoszokat/műfajokat a cowboyfilmtől (Brokeback Mountain) a képregényen (Hulk) át a családi drámáig (Jégvihar). Ebbéli szokását úttörőnek nevezni mindazonáltal elfogultság lenne alighanem.

Messziről jött ember azt mond, amit akar - a tajvani rendezőre, Ang Leere az untig viseletes mondás különösen áll: mióta betette a lábát Hollywoodba, sorra értelmezi újra a nagy amerikai mítoszokat/műfajokat a cowboyfilmtől (Brokeback Mountain) a képregényen (Hulk) át a családi drámáig (Jégvihar). Ebbéli szokását úttörőnek nevezni mindazonáltal elfogultság lenne alighanem.

Ilyenformán elmondhatjuk, mindnyájónk szerencséjére jut kevés ideje időnként haza-hazanézni is; a Tigris és sárkány után most ismét a távol-keleti pályaudvarra tévedt: az Ellenséges vágyak második világháborús ázsiai kémtörténet. Nem is akárhol járunk, a helyszín maga a bűn városa, Sanghaj. Később Hongkong. Nem is akárkik közt, hiszen a főszerepet - Mata Hari régen várt reinkarnációjaként - egy bakfiskorú színinövendék viszi, amint épp alászáll a politika, az érzelmek és az érzékek birodalmába.

A rendező annyira in medias res, hogy fogja magát és belevág:

1942-ben, egy izgalmas mah-jongg-parti kellős közepén vagyunk Hongkongban. Még közelebbről Mr. Yee (Tony Leung) házában. A háziúr hazatér a munkából, és első dolga, hogy túlfűtött pillantást váltson a feleségével játszó fent említett művészpalántával. Hopp, máris egy flashback, s menten fény derül (operatőr: Rodrigo Prieto) a vonzalom kezdetére is: a bájos, magát szalmaözvegynek kiadó lányka valójában beépített kémnő, aki egy színészekből verbuválódott lelkes, ám amatőr forradalmi sejttől kapta a megbízást, hogy csábítsa el és játssza a kezükre a japáni megszállókkal kollaboráló kínai politikust. A küldetés egyszer már (Sanghajban, Sanghajban) kudarcot vallott; a kis művésznő évekkel később - már a szervezett ellenállás profizmusával jól megtámogatva - ismét nekifuthat Hongkongban, Hongkongban a feladatnak.

Az Ellenséges vágyak feltételezhetően kémfilmbe oltott pszichoszexuális dráma, mely a határok képlékenységéről szól. Wong (mert így hívják a kis heroinát) csak úgy képes hitelesen játszani a szerepét, ha valóban és mélyen át is éli. Bármennyire (oh, nagyon) elítéli a férfit, a nemegyszer látványos és leleményes szadomazo játékokba torkolló párnacsatáiknak az egyre intimusabb közelség, mondhatni összekötődés az eredménye (vö.: aki a tűzzel játszik). A kötelesség és a vágyak kényes egyensúlyát a hősnő csak a Mr. Yee ellen tervezett merénylet napjáig képes fenntartani, ekkor ugyanis válaszút elé kerül: bajtársai, vagy a férfi!

A méltán népszerű kínai írónő, Eileen Chang írásából született film letagadhatatlanul gondos munka. A stáb szaktudásához például kétség nem fér. Csak sajnos a lényegről, az összezavarodott női libidóról nem sokat tudunk meg e filmalkotásból. Néhány éve hasonló ambíciókkal Jane Campion vágott Nyílt seb című mozijának - az új-zélandi rendezőnő szintén egy filmes alapműfajba, a sorozatgyilkosos zsánerbe csomagolta az "ösztönök a józan ész ellen" vásznakon gyakran fel-felmerülő problematikáját. Ne szépítsük, hasonlóan felemás eredményre jutott. Ám szemben az Ellenséges vágyakkal a Nyílt seb pont azt ábrázolta hitelesebben, amivel Ang Lee dörzsölt hivatásosok repertoárjának minden kunsztját bemutató, ilyetén roppant látványos mozija adós maradt. A (női) lelket. És ha csak ennyi lenne minden bajunk. Ám Lee rettenetes végkifejletével még rá is erősített a női érzékenységről és a férfiúi racionalitásról szóló klasszikus sztereotípiára, miszerint nem csupán a férfi kiváltsága, hogy minden ellenérzés és megvetés dacára szexuálisan vonzónak találjon egy ellenkező neműt.

De mi köze ennek a szerelemhez?

A Budapest Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."