Mazo Hari - Ang Lee: Ellenséges vágyak(film)

  • Hungler Tímea
  • 2008. február 28.

Zene

Messziről jött ember azt mond, amit akar - a tajvani rendezőre, Ang Leere az untig viseletes mondás különösen áll: mióta betette a lábát Hollywoodba, sorra értelmezi újra a nagy amerikai mítoszokat/műfajokat a cowboyfilmtől (Brokeback Mountain) a képregényen (Hulk) át a családi drámáig (Jégvihar). Ebbéli szokását úttörőnek nevezni mindazonáltal elfogultság lenne alighanem.

Messziről jött ember azt mond, amit akar - a tajvani rendezőre, Ang Leere az untig viseletes mondás különösen áll: mióta betette a lábát Hollywoodba, sorra értelmezi újra a nagy amerikai mítoszokat/műfajokat a cowboyfilmtől (Brokeback Mountain) a képregényen (Hulk) át a családi drámáig (Jégvihar). Ebbéli szokását úttörőnek nevezni mindazonáltal elfogultság lenne alighanem.

Ilyenformán elmondhatjuk, mindnyájónk szerencséjére jut kevés ideje időnként haza-hazanézni is; a Tigris és sárkány után most ismét a távol-keleti pályaudvarra tévedt: az Ellenséges vágyak második világháborús ázsiai kémtörténet. Nem is akárhol járunk, a helyszín maga a bűn városa, Sanghaj. Később Hongkong. Nem is akárkik közt, hiszen a főszerepet - Mata Hari régen várt reinkarnációjaként - egy bakfiskorú színinövendék viszi, amint épp alászáll a politika, az érzelmek és az érzékek birodalmába.

A rendező annyira in medias res, hogy fogja magát és belevág:

1942-ben, egy izgalmas mah-jongg-parti kellős közepén vagyunk Hongkongban. Még közelebbről Mr. Yee (Tony Leung) házában. A háziúr hazatér a munkából, és első dolga, hogy túlfűtött pillantást váltson a feleségével játszó fent említett művészpalántával. Hopp, máris egy flashback, s menten fény derül (operatőr: Rodrigo Prieto) a vonzalom kezdetére is: a bájos, magát szalmaözvegynek kiadó lányka valójában beépített kémnő, aki egy színészekből verbuválódott lelkes, ám amatőr forradalmi sejttől kapta a megbízást, hogy csábítsa el és játssza a kezükre a japáni megszállókkal kollaboráló kínai politikust. A küldetés egyszer már (Sanghajban, Sanghajban) kudarcot vallott; a kis művésznő évekkel később - már a szervezett ellenállás profizmusával jól megtámogatva - ismét nekifuthat Hongkongban, Hongkongban a feladatnak.

Az Ellenséges vágyak feltételezhetően kémfilmbe oltott pszichoszexuális dráma, mely a határok képlékenységéről szól. Wong (mert így hívják a kis heroinát) csak úgy képes hitelesen játszani a szerepét, ha valóban és mélyen át is éli. Bármennyire (oh, nagyon) elítéli a férfit, a nemegyszer látványos és leleményes szadomazo játékokba torkolló párnacsatáiknak az egyre intimusabb közelség, mondhatni összekötődés az eredménye (vö.: aki a tűzzel játszik). A kötelesség és a vágyak kényes egyensúlyát a hősnő csak a Mr. Yee ellen tervezett merénylet napjáig képes fenntartani, ekkor ugyanis válaszút elé kerül: bajtársai, vagy a férfi!

A méltán népszerű kínai írónő, Eileen Chang írásából született film letagadhatatlanul gondos munka. A stáb szaktudásához például kétség nem fér. Csak sajnos a lényegről, az összezavarodott női libidóról nem sokat tudunk meg e filmalkotásból. Néhány éve hasonló ambíciókkal Jane Campion vágott Nyílt seb című mozijának - az új-zélandi rendezőnő szintén egy filmes alapműfajba, a sorozatgyilkosos zsánerbe csomagolta az "ösztönök a józan ész ellen" vásznakon gyakran fel-felmerülő problematikáját. Ne szépítsük, hasonlóan felemás eredményre jutott. Ám szemben az Ellenséges vágyakkal a Nyílt seb pont azt ábrázolta hitelesebben, amivel Ang Lee dörzsölt hivatásosok repertoárjának minden kunsztját bemutató, ilyetén roppant látványos mozija adós maradt. A (női) lelket. És ha csak ennyi lenne minden bajunk. Ám Lee rettenetes végkifejletével még rá is erősített a női érzékenységről és a férfiúi racionalitásról szóló klasszikus sztereotípiára, miszerint nem csupán a férfi kiváltsága, hogy minden ellenérzés és megvetés dacára szexuálisan vonzónak találjon egy ellenkező neműt.

De mi köze ennek a szerelemhez?

A Budapest Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.