mi a kotta?

Mazsolazene

  • mi a kotta
  • 2023. augusztus 9.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/32. hétre

„Csípősen modern – ez a legtalálóbb jelző a Kontrasztok jellemzésére. Egyes részleteket egyenesen jazzesnek nevezhetnénk, persze intellektuális jazznek. Ezek a részletek igazán Mr. Goodmannek valók, aki gyakran szinte ki akar törni az írott hangok kötelékéből: Mr. Bartók zenéje úgy tesz, mintha megengedné e kitörést. Mr. Szigeti érdeklődése kiterjed az újra, a régire és a másfélére; szólamát ragyogóan játssza. Mr. Bartók hasonlóképpen. Ha valaki látná, el sem hinné, hogy e törékeny muzsikus ilyen erőt képes kifejteni a zongoránál” – írta a The New York Times lemezkritikusa Bartókék 1940-ben megjelent albumáról, amelyen a ma már klasszikusként hallgatott klarinétos trió is szerepelt. Az idei KaposFesten a darabot a spanyol Pablo Barragán, Baráti Kristóf és Würtz Klára hármasától halljuk. De nem csak ez lesz a kaposvári zenei fesztivál nyitó hangversenyének magyar gyöngyszeme: elhangzik Ligeti Gordonkaszonátája a fesztiválvezető Várdai István csellóján, Liszt halálos csárdása és egy Bach/Kurtág-átirat is (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 13., fél hét).

Ha valaki lebumlizik a somogyi megyeszékhelyre, ne hagyjon ki egyetlen koncertet sem: főleg a Liszt Ferenc Kamarazenekarét ne, amely rögtön avantgárd hangklaszterekkel borzolja az idegeket. Ligeti Ramification című darabja után Arvo Pärt, Bach és Enescu következik (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 14., hat óra). Mivel a műsorszervezők az idén is sutba dobják a hagyományos nyitány-versenymű-szimfónia koncertfelépítést, a színes műsorokból csak mazsolázni tudunk: elhangzik Britten és Schumann egy-egy szonátája, Dvořák ismertebb Dumky-triója, és hallhatjuk a Franciaországban élő, magyar származású Suzana Bartalt zongorázni (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 15., hat óra). A zárókoncerten pedig Mendelssohn Oktettje a fesztivál all-star gárdájával, majd cigányzene és magyaros darabok a javából (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 16., hat óra). S akkor még a délelőtti koncerteket, a szabadtéri örömködéseket, a mesterkurzusokat és az éttermi cigányzenét nem is említettük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.