mi a kotta?

Mazsolazene

  • mi a kotta
  • 2023. augusztus 9.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/32. hétre

„Csípősen modern – ez a legtalálóbb jelző a Kontrasztok jellemzésére. Egyes részleteket egyenesen jazzesnek nevezhetnénk, persze intellektuális jazznek. Ezek a részletek igazán Mr. Goodmannek valók, aki gyakran szinte ki akar törni az írott hangok kötelékéből: Mr. Bartók zenéje úgy tesz, mintha megengedné e kitörést. Mr. Szigeti érdeklődése kiterjed az újra, a régire és a másfélére; szólamát ragyogóan játssza. Mr. Bartók hasonlóképpen. Ha valaki látná, el sem hinné, hogy e törékeny muzsikus ilyen erőt képes kifejteni a zongoránál” – írta a The New York Times lemezkritikusa Bartókék 1940-ben megjelent albumáról, amelyen a ma már klasszikusként hallgatott klarinétos trió is szerepelt. Az idei KaposFesten a darabot a spanyol Pablo Barragán, Baráti Kristóf és Würtz Klára hármasától halljuk. De nem csak ez lesz a kaposvári zenei fesztivál nyitó hangversenyének magyar gyöngyszeme: elhangzik Ligeti Gordonkaszonátája a fesztiválvezető Várdai István csellóján, Liszt halálos csárdása és egy Bach/Kurtág-átirat is (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 13., fél hét).

Ha valaki lebumlizik a somogyi megyeszékhelyre, ne hagyjon ki egyetlen koncertet sem: főleg a Liszt Ferenc Kamarazenekarét ne, amely rögtön avantgárd hangklaszterekkel borzolja az idegeket. Ligeti Ramification című darabja után Arvo Pärt, Bach és Enescu következik (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 14., hat óra). Mivel a műsorszervezők az idén is sutba dobják a hagyományos nyitány-versenymű-szimfónia koncertfelépítést, a színes műsorokból csak mazsolázni tudunk: elhangzik Britten és Schumann egy-egy szonátája, Dvořák ismertebb Dumky-triója, és hallhatjuk a Franciaországban élő, magyar származású Suzana Bartalt zongorázni (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 15., hat óra). A zárókoncerten pedig Mendelssohn Oktettje a fesztivál all-star gárdájával, majd cigányzene és magyaros darabok a javából (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 16., hat óra). S akkor még a délelőtti koncerteket, a szabadtéri örömködéseket, a mesterkurzusokat és az éttermi cigányzenét nem is említettük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.