tévésmaci

Iszogató mackó

  • tévésmaci
  • 2023. augusztus 9.

Zene

Amikor Sztupa és Troché felkeresték az Eder panziót, Hallstatt még nem volt a tömegturizmus kitüntetett célállomása.

Nem voltak minden, tóra néző házban kiadó szobák, nem vette körül buszok védfala, csupán maroknyi sárga esőkabátban sétálgató német jelenléte tudatta, hogy azért fenn van a turistatérképen. Az Eder panzió ráadásul nem is nézett a tóra, amit Troché sajnált egy kicsit, mert jó, hogy nem turistázni jöttek, de az ilyesmi minden körülmények között jólesne az embernek. Sőt, nem is a falu központi részén állt, hanem inkább a hátsó traktus belső szélén, pár tucat lépésre a tópartra (illetve a központba) vezető úttól (Ómafa is tudta, hogy város, de jegy­ze­tei­ben még alá is húzta, hogy hétszázvalahány lakos mindig falu lesz a szemében). Hagyományos alpesi ház volt, nagy, tömbszerű, körben két szintjén is hosszú, fakorlátos erkéllyel, ahol szabályszerűen tomboltak a muskátlik. A legalsó szinten egy szatócsbolt kellette magát, nem Ederék üzemeltették, fiatal szakelemek dolgoztak, nem is helyiek, de nagyon népszerűek voltak, s nem is azért, mert volt egy orangutánjuk, hanem a szokványos dolgok miatt, kedvesek és ügyesek voltak, kiváló minőségű és olcsó árut kínáltak széles választékban, tényleg be lehetett vásárolni náluk pár schillingből, s ők meg szépen papírzacskóba rakták a dolgokat, s úgy adták át a kuncsaftnak. Mindazon­által volt egy orangutánjuk. Szerfelett önálló jószág, zömmel a ház mellett álló porolón akrobatikázott, vagy aludt a gyerekcsúszdán. A boltba nem nagyon ment be, csak akkor, ha gyerek jött vásárolni, azt messziről kiszagolta, s elé sietett. Eleinte féltek tőle, kivált a felnőttek, de olyan jámbor pofája volt, s a boltosok is siettek megnyugtatni mindenkit, hogy a légynek sem árt (ez speciel nem volt igaz, a legyeket kifejezetten nem szenvedhette, kapkodott is utánuk, de csak ha egyedül volt), így hamar megszokták, megszerették. Meg különben is, van orangutánja Obertraunnak? Hát Gosaunak, Bad Goisernnek? Úgy tartották, hogy a ramsauiaknak még tehenük sincs (ez sem volt igaz, persze). Szóval könnyű volt megszeretni a békés, jóravaló orangutánt, de az még valami tiszteletfélét is kivívott magának, nem öltöztették bőrnadrágba, hogy fotózkodjanak vele, nem nevezték el Felixnek vagy Pepinek, csak hagyták úgy lenni. Ám amikor gyereket szimatolt, nem lehetett bírni vele, kiszaladt a bolt elé, kézen fogta áldozatát, s besétált vele a boltba. Ott tévedhetetlenül ahhoz a fém forgóállványhoz vitte először, ahol az amerikai típusú képregényfüzetek sorakoztak, indiántörténetek, Rahan, csupa ilyesmi, jól megpörgette az állványt, s addig nem tágított, míg a kölök nem választott egyet, mondjuk, nem kellett sokáig biztatni őket, volt olyan gyerek is, aki őt vonszolta magával az állványhoz. Aztán a jégkrémtábla következett, s ha ott is sikerült választani, a névtelen, köztiszteletben álló orangután visszavonult a porolóra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.