mi a kotta?

Megcsalnak az emlékei

  • mi a kotta
  • 2020. május 2.

Zene

„Az egész darab folyamán dadognom kellett, a szextettben azonban Mozart azt kívánta, hogy ne dadogjak, mert azzal csak elrontanám a zenét. Azt feleltem, hogy bár egy magamfajta suhanctól égbekiáltó vakmerőségnek tűnhet ellentmondani neki, ebben a kérdésben meggyőződéssel állítom, hogy a dadogás nem ütközne a többi szólammal, hanem igen hatásos lenne. Majd hozzátettem, ha nem énekelhetem a szólamomat úgy, ahogy nekem tetszik, akkor egyáltalán nem éneklem el. Végül beleegyezett, hogy tegyek, ahogy jólesik, ám erősen kételkedett a kísérlet sikerében.

Telt házak bizonyították, hogy soha színpadi előadásmód nem hozott még ilyen elsöprő hatást; a közönség dülöngélt a nevetéstől, és Mozart sem volt kivétel. A császár többször is bravót kiáltott, és a számot hangos ovációval tapsolták vissza. Amikor az előadás véget ért, Mozart felszaladt hozzám a színpadra, és mindkét kezemet jól megszorongatva azt mondta: Bravó, fiatalember, le vagyok kötelezve, és elismerem, hogy önnek volt igaza, és én tévedtem.”

Évtizedek távolából ilyen túlhabzó művészi önérzettel és állításaiban ily megbízhatatlanul emlékezett vissza a Figaro házassága bécsi ősbemutatójára az előadás egyik mellékszereplője, Don Basilio meg a dadogós Don Curzio szerepének legelső megformálója, az ír tenor, Michael Kelly. A mondott hatost, illetve e Mozart-opera teljes egészét a hétvégén a Mezzo Tv műsorán találhatjuk majd: a genfi operaház 2017-es előadásának felvételéről, Ildebrando D’Arcangelóval a Gróf szerepében (április 4., fél kilenc). Azok a szerencsések, akik mindmáig a kábelcsomagjukban tudhatják a Mezzót, innen és túl a Figarón, ezekben a napokban láthatják és hallhatják majd a Sámson és Delilát Szentpétervárról (április 4., reggel fél kilenc), a Macbethet Barcelonából (április 3., fél egy és ápr. 5., fél öt), vagy éppenséggel Danyiil Trifonov (képünkön) 2014-es, nagyszerű lyoni zongoraestjét: Bach, Beethoven és Liszt műveivel (április 8., fél egy).

De persze válogathatunk a netes túlkínálatból is, amelynek bősége szinte már értelmet ad a bosszantóan ostoba közhelyek talán legostobábbikának, mely szerint, úgymond, minden rosszban van valami jó. Hiszen mostanra a londoni Covent Garden, a milánói Scala, sőt immár a messzi operai fellegvár, a Buenos Aires-i Teatro Colón is megnyitotta internetes archívumát: olyik naponta kínálva fel egy-egy újabb pompás előadást, olyik csupán hetente.

Ám ha hazai és egyszersmind jelenidejű zenei élményre vágynánk, hát az sem reménytelen óhaj, s korántsem csupán a Budapesti Fesztiválzenekar művészeinek mindennapi internetes kamaramuzsikálása jóvoltából (esténként háromnegyed nyolckor). Hanem mondjuk, a friss Kossuth-díjas Kolonits Klára Facebook-oldalán is föllelhető ilyesmi, ahol is EstiDalPosta sorozatcím alatt ugyancsak minden napra jut egy dal a kiváló szoprán előadásában és Dinyés Dániel zongorakíséretével. Vagy éppen választhatjuk akár a Nyíregyházi Cantemus Kórus YouTube-csatornáját is, ahová mindennap kettőkor kerül fel egy újabb kóruskompozíció a rokonszenvesen csacska cím és jelige (C-vitamin a léleknek) szellemében.

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.