Zene

A 33 éves angol gitáros-énekesnő 25 perces késéssel érkezik a kétharmadáig telt hajó színpadára. A tavalyelőtti szigetes triókoncerthez képest most már három kísérője van: a doboson és a szintis csajon kívül vele van egy szintén billentyűs csávó is, aki hol szintetikus basszust, hol analóg basszusgitárt szólaltat meg, és még vokálozik is.

"A fesztiválokon mindenki idősebb nálam egy húszassal" - énekli elégikus baritonján Mark Kozelek a hatodik Sun Kil Moon-lemezen. 2002-ben alakított zenekarával a bokszolók mitológiájától indulva egyre személyesebb hangvétel felé haladt: legutóbbi két albumát már zenekara nélkül, egyetlen nejlonhúros gitárral vette fel.

És ennél az ütemnél hullott ki a mester kezéből a kottapapír... - a befejezetlen zeneművekhez előszeretettel kapcsolunk romantikus képzeteket, a romantikán innen és túl egyaránt. Pedig olykor előfordul az is, hogy a komponista egyszerűen csak félrerakja megkezdett szimfóniáját, mint Schubert a hagyomány szerint nyolcadiknak számozott h-moll szimfónia két tételét.

A már jó ideje Londonban működő Wild Beasts négyes az elmúlt években remek lemezek sorát készítette el: a legutóbbi, 2011-es (általunk is méltatott) Smother sikerét még megfejelte a megjelenését követő jó kétéves turné is (ennek keretében a tavalyelőtti Szigetre is eljutottak).

A zenészcsaládba született Annie Erin Clark már tinédzserként a saját nagybátyja turnémenedzsere volt, zenei tanulmányokat folytatott Bostonban, a 2000-es évek közepén pedig már a Polyphonic Spree-ben gitározott.

Áprilisban volt tíz éve, hogy Kurt Cobain öngyilkos lett. A drogelvonóból szökött, vásárolt egy vadászpuskát, egy akkora adag heroint, hogy egy lónak is sok lett volna, írt egy búcsúlevélfélét és szétloccsantotta az agyát.

Paul Rodgersnek nemcsak az énekstílusát, de a pályáját is markánsan alakította a korai rhythm and blues és a soul szeretete. Még 1971-ben, a rövid életű Peace zenekar turnéján kötött szoros barátságot Mick Ralphsszal, a Mott The Hoople gitárosával, miután kibeszélték a memphisi soul iránti rajongásukat - hogy pár évre rá már ketten hozzák össze a korszak egyik legnagyobb slágergyáros rockbandáját, a Bad Companyt.

"Az ismeretlenség homályát kedvelő zeneszerző vagyok, valahogy szégyellem bevallani a zeneszerzői tevékenységemet. Ez érthető is. Másoknál ez egyenes dolog, elkötelezettség, az élet célja - nekem pihenés, szórakozás, szeszély, mely elvon az igazi dolgomtól, a tanítástól és a tudománytól. [...] Szeretném befejezni az operámat, de nem akarok túlságosan belebonyolódni, nehogy rossz hatással legyen a másik tevékenységemre." Alekszandr Borogyin, a jeles orosz kémiaprofesszor vallott ekképp, aki bizony nem túlzott, amikor Liszt előtt bemutatkozva vasárnapi zeneszerzőnek nevezte magát.

A New York-i hardcore-mozgalom egyik legellentmondásosabb személyisége, Billy Milano minden túlzás nélkül kultikusnak mondható Method Of Destructionjének jubileumi turnéállomásai közé csak az utolsó pillanatban került be Magyarország.

Az operairodalom legnépszerűbb darabjai között meglepően sok a befejezetlen és többféle verzióban létező, utólag így-úgy megdolgozott dalmű. Ilyen zenés színházi közpréda a Hoffmann meséi is, s miközben mi méltán búsongunk az Erkel-játszás filológiai visszásságain, némi tájékozódás után észbe vehetjük, hogy eredetileg a francia slágerdarabban is majd' minden másképpen lenne.

A kéttagú seattle-i Inquisition a fontolva haladás híve. A black metal zenekart az énekes-gitáros Dagon alapította Kolumbiában, lassan negyedszázada, majd 1996-ban áttette a székhelyét Észak-Amerikába, ahol egyrészt a dobos Incubusszal kiegészülve kialakult a máig stabil felállás

Legfrissebb lapszámunkban Lovasi András az új Kiscsillag-lemez műhelytitkai mellett Őz Zsoltról, Ákosról és az újjáalakuló Kispál és a borzról is beszél Nagy Istvánnak. Az viszont csak itt olvasható, hogy milyen zenékre pörög mostanában, és miként zilálta szét a régi Kispált 2 darab jogosítvány.

A Templest a majd' évtizedes zenei múlttal bíró James Edward Bagshaw gitáros-énekes és Thomas Edison Warmsley basszusgitáros alakította 2012-ben. 'k ketten korábban együtt játszottak a Moons nevű indie-rock zenekarban is, így gördülékenyen ment a közös munka, jöttek is sorban a biztató kislemezek: a Shelter Song, a Colours To Life, a Mesmerize. Közben az Oasis exgitárosa, Noel Gallagher és Johnny Marr a Smithsből is a legjobb új brit zenekarnak nevezte őket, aztán - egy szintissel és egy dobossal már négytagú koncertzenekarrá kiegészülve - játszhattak a Rolling Stones és a Suede előtt.