mi a kotta?

Csak egy isten

  • mi a kotta
  • 2014. március 27.

Zene

"Az ismeretlenség homályát kedvelő zeneszerző vagyok, valahogy szégyellem bevallani a zeneszerzői tevékenységemet. Ez érthető is. Másoknál ez egyenes dolog, elkötelezettség, az élet célja - nekem pihenés, szórakozás, szeszély, mely elvon az igazi dolgomtól, a tanítástól és a tudománytól. [...] Szeretném befejezni az operámat, de nem akarok túlságosan belebonyolódni, nehogy rossz hatással legyen a másik tevékenységemre." Alekszandr Borogyin, a jeles orosz kémiaprofesszor vallott ekképp, aki bizony nem túlzott, amikor Liszt előtt bemutatkozva vasárnapi zeneszerzőnek nevezte magát.

Emlegetett operáját, az Igor herceget sem tudta végül befejezni, pedig ennek előkészületeit oly komolyan vette, hogy még a mi Hunfalvy Pálunkkal is kapcsolatot keresett: ugyan, adjon fölvilágosítást a kunok zenéjéről, akik tudvalevőleg a Borogyin operájában kitüntetett szerephez jutó polovecek rokonainak számítanak. Ha befejezni nem is tudta, azért az Igor herceg nemzeti operává lett orosz földön, s másutt is kedvvel játsszák Borogyin művét: most épp a Metben, ahonnan a hét végén HD-közvetítés hozza el Pestre az itt régóta nem szereplő operát (Fesztivál Színház, március 1., hat óra; Uránia, március 2., hét óra). A honvédő novgorodi uralkodót a kellően heroikus kiállású ufai sztárbasszista, Ildar Abdrazakov alakítja majd.

Befejezetlen alkotásokat ugyanezen hét végén a Fesztiválzenekar koncertjein is lelhetünk majd, minthogy a Fischer Iván vezényelte program első, kisebbik részét Schubert alig két tételre terjeszkedő h-moll szimfóniája fogja kitenni, hogy aztán Anton Bruckner ugyancsak befejezetlenül maradt 9. szimfóniája következzék (Nemzeti Hangversenyterem, február 28. és március 2., háromnegyed nyolc, ill. március 1., fél négy). Bruckner ezt az utolsó szimfóniáját hálásan a jóistennek ajánlotta, Meláth Andrea pénteki dalestjének (Solti Terem, február 28., hét óra) egyik zeneszerző-főszereplője, az erősen bipoláris Hugo Wolf viszont alkotási görcsei, éves megrekedései közepette emlegette istent, méghozzá bármilyen istent: "Csak egy isten segíthet rajtam. Add vissza nekem az ihletet, ébreszd föl a bennem szunnyadó démont, hogy szálljon meg újra - akkor istennek nevezlek, és oltárokat emelek neked!"

A Liszt Ferenc Kamarazenekar csütörtöki estjén szerencsésebb alkatú, kiegyensúlyozott zenetörténeti nagyságok sorjáznak majd, egy szolid, de híresen jó természetű (kis)mester, a Haydnnal és Mozarttal együtt kamarázó Johann Baptist Vanhal d-moll szimfóniáján kezdve a muzsikát (Zeneakadémia, március 6., fél nyolc). A nagynevű vendég ezen a koncerten a francia sztárzongorista, David Fray lesz (képünkön), akiről mellékesen az is elmondható, hogy ő a karmester Riccardo Muti veje. Mutinak egykor komoly szerepe volt abban, hogy Rost Andrea világkarrierje beindult, így a maestro neve átkötést kínál ajánlónk utolsó tételéhez: a Rost Andrea arcainak megmutatását ígérő áriaesthez, vagyis az "budai Danubia Zenekar keddi koncertjéhez (Zeneakadémia, március 4., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.