Koncert

M.O.D.

  • V. Á.
  • 2014. március 27.

Zene

A New York-i hardcore-mozgalom egyik legellentmondásosabb személyisége, Billy Milano minden túlzás nélkül kultikusnak mondható Method Of Destructionjének jubileumi turnéállomásai közé csak az utolsó pillanatban került be Magyarország.

A zenekar pihenőt tervezett erre a napra, de a hazai szervezők addig szívták a vérüket, amíg rá nem bólintottak a koncertre, amiből aztán tökéletes retro hardcore-fesztivál kerekedett jó pár hazai zenekarral - fellépett például a kiváló formában játszó budapesti hc-őskövület, az A.M.D is.

Az M.O.D. mindig is Milano ügye volt. Az Anthrax tagjaival annak idején összehozott, kétlemezes szupergrupp, az S.O.D. által kitaposott ösvényen haladt tovább, vagyis a nyolcvanas évek thrash metalját vegyítette a korabeli, mára már szintén klasszikusként jegyzett hardcore-zenekarok, a Cro-Mags vagy az Agnostic Front velősségével és intenzitásával. Az élőben meglepően alacsony, hosszú hajú, szakállas, kicsit az Exodus pár éve elhunyt exénekesére, Paul Baloffra emlékeztető Milano - aki a hírek szerint már korántsem akkora troll, mint a hőskorban, hanem gyakorló buddhista lett - egy láthatóan az S.O.D.-n és társain felnőtt, imádnivaló lelkesedéssel játszó fiatal dobossal és gitárossal, valamint egy ránézésre is a nyolcvanas évek New Yorkján edződött basszusgitárossal érkezett, és az este szelleméhez híven tökéletes retrobulit prezentált. Ehhez kiváló helyszínként szolgált a jócskán átalakult és átkeresztelt Trafó-pince, ami mostanában kicsit úgy néz ki, mint névrokona, a gödöllői Trafó, és csontra megtelt azokkal a budapesti arcokkal, akiket legutóbb talán a tavalyi Suicidal Tendenciesen lehetett látni, és akiket egyáltalán nem érdekelt, hogy az M.O.D. az elmúlt húsz évben mindössze három, ráadásul nem is túl jó lemezt készített. Tökéletesen elég volt nekik az első pár klasszikus album slágerparádéja, meg persze az elmaradhatatlan S.O.D.-blokk az emblematikus Kill Yourselffel az élen.

Kontra Klub, február 17.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”