DVD

Offenbach: Hoffmann meséi

Zene

Az operairodalom legnépszerűbb darabjai között meglepően sok a befejezetlen és többféle verzióban létező, utólag így-úgy megdolgozott dalmű. Ilyen zenés színházi közpréda a Hoffmann meséi is, s miközben mi méltán búsongunk az Erkel-játszás filológiai visszásságain, némi tájékozódás után észbe vehetjük, hogy eredetileg a francia slágerdarabban is majd' minden másképpen lenne.

Hogy pontosan hogyan is, azt már sohasem tudjuk meg (hiszen a szerző nem fejezhette be művét), ám a lehetőségig leghívebb rekonstrukciót jelenleg Kaye és Keck zenetudós urak nagyérdemű kritikai kiadása kínálja. Ezen a kiadáson alapult a barcelonai Liceu tavaly februári produkciója is, amelynek jelentőségét korántsem csupán a hűségre való dicséretes törekvés adta, hanem mindenekelőtt Natalie Dessay fellépése, merthogy a francia nemzet csalogánya azóta bejelentette visszavonulását az operaszínpadtól, s már ebben a produkcióban is limitálta jelenlétét: a négyes női főszerep bravúrja helyett Antonia szólamára korlátozva szereplését. Hangadása e nem feltétlenül neki való szólamban nem kikezdhetetlen ugyan, ám mégis mindaz, amit Dessay Laurent Pelly gusztusos okosságú és igen stílusos rendezésében művelt, maga a rabul ejtő színészi nagyság. A négyes főszereplés bravúrját az énekesnő meghagyta férjének, a bariton Laurent Naourinak, aki nemcsak démonikussá alakítható arcvonásai, de énekesi intelligenciája révén is remekelt a Hoffmann életét romba döntő gonoszok négynevű, de egylényegű figurájaként. Dessay és Naouri párosa mellett sem bizonyult érdektelennek az amerikai Michael Spyres a címszerepben: nem álomszép, de kiművelt tenorját mintaszerű muzikalitással és roppant agilisan állította az előadás szolgálatába. Sápadt és kissé püffedt arcú Hoffmannja nem a német irodalomtörténetből, hanem inkább a zolai "hajsza" világából tántorog elénk.

Erato, 2 DVD

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.