Koncert

Inquisition

  • Szabó Sz. Csaba
  • 2014. március 27.

Zene

A kéttagú seattle-i Inquisition a fontolva haladás híve. A black metal zenekart az énekes-gitáros Dagon alapította Kolumbiában, lassan negyedszázada, majd 1996-ban áttette a székhelyét Észak-Amerikába, ahol egyrészt a dobos Incubusszal kiegészülve kialakult a máig stabil felállás

Másrészt pedig elkezdett különös figyelmet fordítani az album- és számcímek míves kidolgozására: az utóbbi pár év sikerlemezei például az Ominous Doctrines Of The Perpetual Mystical Macrocosm, illetve az Obscure Verses For The Multiverse neveket kapták az infernális keresztségben. A lankadatlan kitartás, a szinonimaszótár forgatásában szerzett jártasság, valamint az akár még sajátosnak is nevezhető, lassú, dallamos riffekkel fellazított szigorú hóviharmetál elegye pedig meghozta az eredményt, és húsz-egynéhány év földalatti működés után az Inquisition látványosan szintet lépett. Tavalyi lemeze már a műfajban nagykiadónak számító Season Of Mistnél jelent meg, és az is beszédes, hogy jelenleg épp a szubkultúrán kívül is jegyzett Cradle of Filth-szel turnézik a zenekar. Ám mivel az Inquisition korábban az ún. nemzetiszocialista black metal egyik kulcskiadójának számító No Coloursnél is jelentetett meg albumokat, nem léphetett fel a turné bécsi állomásán - így lett ebből egy last minute budapesti koncert.

A tekintélyes méretű és lelkes közönség előtt tartott fellépés pedig még meggyőzőbb, mint három éve: először is tök jól szól (bármit jelentsen is ez ebben a műfajban - leginkább azt, hogy fülbántóan sistereg a gitár és csörömpöl a dob), a zenészekre hanyagul felmázolt hullasmink remekül mutat, Dagon hangja - ami leginkább úgy szól, mintha az immortalos Abbathra ráeresztettek volna egy vokódert - szinte hipnotikus, és szerencsére az interakció a közönséggel csak minimális. Talán egyszer hangzik el valami hosszabb konferálás, de hát az is úgy szól, hogy "Infinite Interstellar Genocide!", nem úgy, hogy helló, Budapest. Így kell ezt!

Kék Yuk, február 21.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.