mi a kotta?

Mennyből az angyal

  • mi a kotta
  • 2016. december 17.

Zene

„Elfárasztott, ím, a nap. / Szívem nyugszik halk örömmel, / bágyadt gyermekként fogad / éji csillagfényt özönnel. // Dolgaid elhagyd, kezem, / felejts, elmém, minden eszmét, / érzékeim – csöndesen: / én itt már csak szenderegnék. / És a lélek szabadon / hadd lebegjen, őrizetlen: / várd őt, varázs-vadon, / ezer új életre leljen.” A Lefekvéskor című Hermann Hesse-verset Tandori Dezső szép fordításában idézzük, s természetesen részben még a közeli veszteségnek, Kocsis Zoltán elhunytának hatása alatt. A költemény azonban egy­úttal ajánló szerepet is betölt, mert hiszen az idős Richard Strauss élete végén Hesse e versét is megzenésítette Négy utolsó ének című hattyúdalában. A Kocsis számára élete utolsó évtizedében oly fontos zeneszerző e műve pedig ott szerepel majd a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekanak keddi koncertjén: Bátori Éva szólójával, valamint a vezénylő Vajda Gergely egy, ugyancsak irodalmi ihletésű új kompozíciójának társaságában (Zeneakadémia, november 22., fél nyolc).

Vers azután másnap, az Óbudai Danubia Zenekar Mennyből az angyal fantáziacímű szerdai programján is felhangzik: Márai Sándor azonos című, nem csupán keltezését tekintve 56-os költeménye (Zeneakadémia, november 23., fél nyolc). Hámori Mátéék a zenékkel is a hatvan évvel ezelőtti forradalmat idézik majd: az elmaradhatatlan Egmont-nyitánnyal, a Psalmus Hungaricusszal, valamint Sosztakovics 11. sorszámú, hivatalosan az 1905-ös orosz, de egyes értelmezések szerint az 1956-os magyar forradalmat elsirató szimfóniájával.

Egyebekben dúskálhatunk, elvégre sorjáznak a különleges koncertek az elkövetkező napokban. Szerdán például a 25 éves Orfeo Zenekart köszönthetjük fel születésnapi hangversenyén: természetesen a társ­alakulat, a Purcell Kórus és az alapító Vashegyi György is ott lesz a Versailles-i királyi mulatságok estéjén (Nemzeti Hangversenyterem, november 23., fél nyolc). Pénteken pedig egy még izgalmasabb historikus koncert várható: a hosszú sálas zseni, Jordi Savall (képünkön) és a Concerto Copenhagen ugyanis a föld, a víz, a tűz és a lég elemeit bűvöli majd elénk, 1674 és 1764 között komponált barokk természetzenék révén (Zeneakadémia, november 25., fél nyolc). De említsük még a szerb vendég zenekar fellépését is, merthogy vasárnap este a Belgrádi Filharmonikusok számunkra kevéssé ismerős együttese játszik majd a Müpában: hét, azaz hét balkáni tánccal indítva műsorukat, melyen Baráti Kristóf lesz a szólista (Nemzeti Hangversenyterem, november 20., fél nyolc).

Ezen a hétvégén ráadásul még Simon Izabella és Várjon Dénes kamarazenei mini fesztiválja is tetőzik a Zeneakadémián, olyan vendégekkel, mint Steven Isserlis vagy Jörg Widmann. Ám mi zárjuk most mégis a Fesztiválzenekar első FIÚK-koncertjeivel ajánlónkat, hiszen így gyászunkban a (komolyzenei) élet örök körforgásának megnyugtató érzésével vigasztalódhatunk (Zeneakadémia, november 19. és 21., háromnegyed nyolc). Dubóczky Gergely személyében itt egy tehetséges fiatal karmester jut nagy lehetőséghez, s éppígy egy ugyancsak tehetséges hangszeres szólista, a hegedűs Kádár István, aki Paul Hindemith versenyművét fogja majd előadni.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.