„Elfárasztott, ím, a nap. / Szívem nyugszik halk örömmel, / bágyadt gyermekként fogad / éji csillagfényt özönnel. // Dolgaid elhagyd, kezem, / felejts, elmém, minden eszmét, / érzékeim – csöndesen: / én itt már csak szenderegnék. / És a lélek szabadon / hadd lebegjen, őrizetlen: / várd őt, varázs-vadon, / ezer új életre leljen.” A Lefekvéskor című Hermann Hesse-verset Tandori Dezső szép fordításában idézzük, s természetesen részben még a közeli veszteségnek, Kocsis Zoltán elhunytának hatása alatt. A költemény azonban egyúttal ajánló szerepet is betölt, mert hiszen az idős Richard Strauss élete végén Hesse e versét is megzenésítette Négy utolsó ének című hattyúdalában. A Kocsis számára élete utolsó évtizedében oly fontos zeneszerző e műve pedig ott szerepel majd a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának keddi koncertjén: Bátori Éva szólójával, valamint a vezénylő Vajda Gergely egy, ugyancsak irodalmi ihletésű új kompozíciójának társaságában (Zeneakadémia, november 22., fél nyolc).
Vers azután másnap, az Óbudai Danubia Zenekar Mennyből az angyal fantáziacímű szerdai programján is felhangzik: Márai Sándor azonos című, nem csupán keltezését tekintve 56-os költeménye (Zeneakadémia, november 23., fél nyolc). Hámori Mátéék a zenékkel is a hatvan évvel ezelőtti forradalmat idézik majd: az elmaradhatatlan Egmont-nyitánnyal, a Psalmus Hungaricusszal, valamint Sosztakovics 11. sorszámú, hivatalosan az 1905-ös orosz, de egyes értelmezések szerint az 1956-os magyar forradalmat elsirató szimfóniájával.
Egyebekben dúskálhatunk, elvégre sorjáznak a különleges koncertek az elkövetkező napokban. Szerdán például a 25 éves Orfeo Zenekart köszönthetjük fel születésnapi hangversenyén: természetesen a társalakulat, a Purcell Kórus és az alapító Vashegyi György is ott lesz a Versailles-i királyi mulatságok estéjén (Nemzeti Hangversenyterem, november 23., fél nyolc). Pénteken pedig egy még izgalmasabb historikus koncert várható: a hosszú sálas zseni, Jordi Savall (képünkön) és a Concerto Copenhagen ugyanis a föld, a víz, a tűz és a lég elemeit bűvöli majd elénk, 1674 és 1764 között komponált barokk természetzenék révén (Zeneakadémia, november 25., fél nyolc). De említsük még a szerb vendég zenekar fellépését is, merthogy vasárnap este a Belgrádi Filharmonikusok számunkra kevéssé ismerős együttese játszik majd a Müpában: hét, azaz hét balkáni tánccal indítva műsorukat, melyen Baráti Kristóf lesz a szólista (Nemzeti Hangversenyterem, november 20., fél nyolc).
Ezen a hétvégén ráadásul még Simon Izabella és Várjon Dénes kamarazenei mini fesztiválja is tetőzik a Zeneakadémián, olyan vendégekkel, mint Steven Isserlis vagy Jörg Widmann. Ám mi zárjuk most mégis a Fesztiválzenekar első FIÚK-koncertjeivel ajánlónkat, hiszen így gyászunkban a (komolyzenei) élet örök körforgásának megnyugtató érzésével vigasztalódhatunk (Zeneakadémia, november 19. és 21., háromnegyed nyolc). Dubóczky Gergely személyében itt egy tehetséges fiatal karmester jut nagy lehetőséghez, s éppígy egy ugyancsak tehetséges hangszeres szólista, a hegedűs Kádár István, aki Paul Hindemith versenyművét fogja majd előadni.
