mi a kotta?

A pálinka bűze

  • mi a kotta
  • 2014. június 29.

Zene

"Csajkovszkij orosz zeneszerző bizonyára nem közönséges, de erőltetett, zsenialitásra vágyó tehetség, aki válogatás nélkül és ízléstelenül alkot. (...) Egy ideig mértékletesen, muzikálisan és nem is minden szellemesség nélkül halad, de hamarosan felülkerekedik benne a durvaság, és a tétel végéig meg is tartja uralmát. Itt már nem hegedűjátékról van szó, hanem a hegedű összekócolásáról, széttépéséről és püföléséről.

Nem tudom, hogy ezeket a hajmeresztően nehéz részeket lehet-e egyáltalán tisztán játszani, csak annyit tudok, hogy Brodsky úr megkísérelte, s ezzel nem kevésbé kínzott bennünket, mint önmagát. Az Adagio lágy, szlávos mélabújával a szerző ismét a legjobb útra tér, hogy kibékítse a hallgatót. De ez hirtelenül félbeszakad, hogy átadja helyét egy finálénak, amely a hallgatót egy orosz búcsú brutális és szomorú vidámságába ragadja. Csupa vad, közönséges arcot látunk, durva káromkodást hallunk és a pálinka bűzét érezzük..." A nagy tekintélyű bécsi zenekritikus, Eduard Hanslick összegezte ily keresett és mégis keresetlen szavakkal benyomásait, miután 1881-ben az elsők között hallhatta Csajkovszkij Hegedűversenyét. Csakhogy még így se tudta agyonverni a versenyművet, amely azóta is elnyűhetetlen népszerűségnek örvend, amint arról május utolsó napján Keller András és zenekara, a Concerto Budapest koncertje ad majd újólag is bizonyságot (Zeneakadémia, május 31., fél nyolc). A Csajkovszkij-hegedűverseny szólistája a nagy tehetségű Alena Baeva (képünkön) lesz, a koncert első felét pedig Beethoven - szintén agyonjátszhatatlan - Hetedikje tölti majd ki.

Egyebekben természetesen ezekre a napokra is jut majd ünnepi Richard Strauss-est, méghozzá a MÁV Szimfonikus Zenekar és vezető karnagya, Csaba Péter jóvoltából (Zeneakadémia, május 30., hét óra). Két szimfonikus költemény, a Halál és megdicsőülés, illetve a Till Eulenspiegel vidám csínyei között egy különleges versenymű, a kései, 1945-ös Oboaverseny hangzik majd fel e koncerten. Ez utóbbi szerzemény ötletét a Németországot megszálló amerikai csapatok egyik katonája, John de Lancie vetette fel a mesternek, aki bár kurtán és kategorikusan nemet mondott a fegyveres, ám civilben oboaművész jenkinek, majd azután stikában csak megkomponálta a maga oboaversenyét. A szólista a pénteki koncerten a hangszer német virtuóza, Hansjörg Schellenberger lesz, aki karmesterként is tevékeny, amint erről szerdán és ismét a MÁV-zenekar társaságában bizonyságot ad majd (Festetics-palota, június 4., hat óra). Mozart és Haydn egy-egy szimfóniája között e palotakoncerten ritkaságképpen Charles Gounod öregkori remeklése, a kilenc előadóra rendelt Kis szimfónia is ott szerepel majd, Schellenbergert oboistaként is feladathoz juttatva.

Kocsis Zoltán immár hagyományos születésnapi hangversenye is erre a hétre esik (Nemzeti Hangversenyterem, május 30., nyolc óra). A 62. születésnap estéjén a jótékonysági koncert csupa Bach-művet ígér, Kuklis Gergely koncertmester meg a Nemzeti Filharmonikusok további művészei, no és persze az ünnepelt előadásában.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.