mi a kotta?

Ágyúval szarkára

  • mi a kotta
  • 2013. augusztus 4.

Zene

"Mit mondhatnánk A tolvaj szarka nyitányáról? Kinek a lelkében nem él ez az oly festői szimfónia? A dobnak mint fő hangszernek a bevezetése olyan valóságosságot ad neki - ha szabad így kifejeznem magamat -, aminőhöz hasonló élménnyel egyetlen más zenében nem találkoztam; szinte lehetetlen nem figyelni rá. De éppígy lehetetlen volna érzékeltetnem a milánói földszinti közönség elragadtatását és őrjöngését is e remekmű föltűnésekor.

Öt álló percig tombolva tapsoltak, ordítottak és lármáztak minden elképzelhető módon [...]. Még a leghalvérűbb és legélemedettebb emberek is fölkiáltottak páholyukban: o bello! o bello! - s aztán hússzor elismételték ezt a szót: nem úgy mondták, mintha valakihez intéznék, hiszen az nevetséges lett volna; az emberek tökéletesen megfeledkeztek róla, hogy szomszédjuk van: mindenki magának beszélt. Olyan élénk, olyan elbűvölő volt ez az elragadtatás, mint valami nagy összebékélés. A közönség hiúsága visszaemlékezett A török Itáliában-ra [...] ezt az operát kifütyülték, mert úgy találták: nincs benne semmi újdonság. Rossini ki akarta köszörülni ezt a csorbát, és barátainak szerfelett hízelgett, hogy ilyen rendkívül újszerű művel örvendeztette meg őket. A maestrónak ez a morális helyzete nagyon jól indokolja mind a dob alkalmazását, mind a nyitány kissé németes lármáját; Rossininak már a kezdet kezdetén le kellett tennie a garast. A szép szimfónia első húsz üteme elég volt hozzá, hogy megenyhüljön iránta a milánóiak szíve..." Így emlékezett vissza a szemtanú Stendhal A tolvaj szarka 1817-es ősbemutatójára és benne az azóta is sláger gyanánt számlálandó nyitány rögtöni sikerére. Ezzel a nyitánnyal indul majd pénteken az amerikai El Camino Ifjúsági Szimfonikus Zenekar koncertje is, amely azután jóval kevésbé délszaki számokat sorjáz majd elénk: Sibelius Hegedűversenyét és Sosztakovics 1. szimfóniáját (Nemzeti Hangversenyterem, július 5., fél nyolc).

A már nyáriasan szellős koncertprogramban másutt is elénk bukkan Rossini (egykorú karikatúránk mutatja), az ínyenc pesarói hattyú életművének egy-egy darabja. A Liszt Ferenc Kamarazenekar szabadtéri koncertjének ("budai Társaskör, július 8., nyolc óra) kellős közepén például az eminens operaszerző vonósokra komponált G-dúr szonátája ígérkezik, míg az Uránia nyári operaválogatásán a Renée Fleming címszereplésével ékes, s nem mellesleg az operák sorában közvetlenül a Szarka után következő Armida vár reánk (július 10., hat óra).

Egyebekben az idényjellegnek megfelelően slágerprogramok adatnak az elkövetkező napokban. Emitt egy Mozart-Requiem (Bazilika, július 5., nyolc óra), amott egy ifjúsági Csajkovszkij-est Szabadi Vilmossal (Vajdahunyadvár, július 11., fél kilenc), ám a Concerto Budapest és Csalog Gábor még a Vármegyeháza udvarán (július 11., nyolc óra) is váltig Poulencot mér a Mozart-számok mellé, s jól teszi.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.