mi a kotta?

Ágyúval szarkára

  • mi a kotta
  • 2013. augusztus 4.

Zene

"Mit mondhatnánk A tolvaj szarka nyitányáról? Kinek a lelkében nem él ez az oly festői szimfónia? A dobnak mint fő hangszernek a bevezetése olyan valóságosságot ad neki - ha szabad így kifejeznem magamat -, aminőhöz hasonló élménnyel egyetlen más zenében nem találkoztam; szinte lehetetlen nem figyelni rá. De éppígy lehetetlen volna érzékeltetnem a milánói földszinti közönség elragadtatását és őrjöngését is e remekmű föltűnésekor.

Öt álló percig tombolva tapsoltak, ordítottak és lármáztak minden elképzelhető módon [...]. Még a leghalvérűbb és legélemedettebb emberek is fölkiáltottak páholyukban: o bello! o bello! - s aztán hússzor elismételték ezt a szót: nem úgy mondták, mintha valakihez intéznék, hiszen az nevetséges lett volna; az emberek tökéletesen megfeledkeztek róla, hogy szomszédjuk van: mindenki magának beszélt. Olyan élénk, olyan elbűvölő volt ez az elragadtatás, mint valami nagy összebékélés. A közönség hiúsága visszaemlékezett A török Itáliában-ra [...] ezt az operát kifütyülték, mert úgy találták: nincs benne semmi újdonság. Rossini ki akarta köszörülni ezt a csorbát, és barátainak szerfelett hízelgett, hogy ilyen rendkívül újszerű művel örvendeztette meg őket. A maestrónak ez a morális helyzete nagyon jól indokolja mind a dob alkalmazását, mind a nyitány kissé németes lármáját; Rossininak már a kezdet kezdetén le kellett tennie a garast. A szép szimfónia első húsz üteme elég volt hozzá, hogy megenyhüljön iránta a milánóiak szíve..." Így emlékezett vissza a szemtanú Stendhal A tolvaj szarka 1817-es ősbemutatójára és benne az azóta is sláger gyanánt számlálandó nyitány rögtöni sikerére. Ezzel a nyitánnyal indul majd pénteken az amerikai El Camino Ifjúsági Szimfonikus Zenekar koncertje is, amely azután jóval kevésbé délszaki számokat sorjáz majd elénk: Sibelius Hegedűversenyét és Sosztakovics 1. szimfóniáját (Nemzeti Hangversenyterem, július 5., fél nyolc).

A már nyáriasan szellős koncertprogramban másutt is elénk bukkan Rossini (egykorú karikatúránk mutatja), az ínyenc pesarói hattyú életművének egy-egy darabja. A Liszt Ferenc Kamarazenekar szabadtéri koncertjének ("budai Társaskör, július 8., nyolc óra) kellős közepén például az eminens operaszerző vonósokra komponált G-dúr szonátája ígérkezik, míg az Uránia nyári operaválogatásán a Renée Fleming címszereplésével ékes, s nem mellesleg az operák sorában közvetlenül a Szarka után következő Armida vár reánk (július 10., hat óra).

Egyebekben az idényjellegnek megfelelően slágerprogramok adatnak az elkövetkező napokban. Emitt egy Mozart-Requiem (Bazilika, július 5., nyolc óra), amott egy ifjúsági Csajkovszkij-est Szabadi Vilmossal (Vajdahunyadvár, július 11., fél kilenc), ám a Concerto Budapest és Csalog Gábor még a Vármegyeháza udvarán (július 11., nyolc óra) is váltig Poulencot mér a Mozart-számok mellé, s jól teszi.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.