A dicsőséges pillanat - ez a beszédes címe annak az 1814-es, úgynevezett "hódolati kantátának", amelynek allegorikus alakjai gyanánt a Jósnő, a Géniusz, Bécs városa, valamint A népek vezére szerepelnek az énekszólamokban. A Szent Szövetség győztes fejedelmeit ünnepelte ez a gutgesinnt Beethoven-opus, név szerint is emlegetve a császáron túl az orosz cárt, az ősbemutatón személyesen is megjelenő porosz uralkodót és a bajor királyt. Ez az alkalmi, de így is nagyszabású kantáta hangzik most fel különleges és ritka darabként a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar idei első martonvásári kitelepülésén, szombat este (július 20., hét óra). A Kocsis Zoltán vezényelte koncerten A népek vezérének basszus szólamát Cser Krisztián énekli majd, míg a III. Leonóra nyitány nyomában az első műsorrészt kitöltő B-dúr zongoraverseny magánszólamában a Ránki család ifjú büszkesége, Ránki Fülöp adhat próbát izmosodó tehetségéről.
"A királyért élni, halni, / ", mi kéjes érzelem..." - ez az ugyancsak felettébb udvarhű idézet már nem A dicsőséges pillanat - Aloys Weissenbach salzburgi orvosprofesszor által összekalapált - szövegéből való, hanem egy 1849-ben, már a szabadságharc bukása után bemutatott magyar dalmű, az Ilka és a huszártoborzó librettójából vétetett. Az operaszerűség zeneszerzője a magyaros stílusban kedvét, sőt alkotókedvét lelő lembergi születésű Doppler Ferenc, sportnyelven Doppler I (Canzi mester korabeli metszetén mutatjuk), hiszen a magyar zenei életet fuvolavirtuózként is gazdagító, áldásos tevékenységű Franz-Ferenc mellett öccse, Carl-Károly is nevet szerzett magának hazánk XIX. századi zenetörténetében. A fuvolatudománya révén Pestről idővel Bécsbe átcsábított idősebbik Doppler fivér talán legnépszerűbb bravúrdarabja, az Andante és rondó az elkövetkező napokban ott szerepel majd a Concerto Budapest soros nyáresti hangversenyének programján (Vármegyeháza díszudvara, július 25., nyolc óra). Magyar rondó - ezt a fantáziacímet viseli az este, amely Kodálytól Ligetiig, Erkeltől Orbán Györgyig sorjázza majd a közönség elé a magyaros kolorit oly változatosan sokszínű koncertszámait.
A harmadik szabadtéri helyszín, a Vajdahunyadvár udvara ezúttal egy Mozart-Haydn-összeállítású programnak ad otthont, a Budapesti Vonósok együttesét az agrárius Károlyi Sándor gróf szobra elé telepítve (július 22., fél kilenc). Azt est igazi művészi jelentőségét pedig a gordonkás Várdai István közreműködése garantálja: Joseph Haydn mindkét, teljes egészében fennmaradt csellóversenyének megszólaltatásával.
