mi a kotta?

Urak, asszonyságok

  • mi a kotta
  • 2013.12.07 16:11

Zene

Nagyhét vagy legalábbis nagy hét vár reánk a koncerttermekben az elkövetkező napok során, s ennek csúcspontját előreláthatólag egy nagy és minden porcikájában izgalmas operai világsztár budapesti debütálása jelenti majd.

Az amerikai mezzoszoprán, Joyce DiDonato (képünkön) lesz ez a vendég, akit az év elején Stuart Mária szerepében láthattunk egy MET-közvetítésen, s aki most testi valójában is királynőként, sőt királynőkként tűnik majd fel a pódiumon, hiszen Kleopátrától Octaviáig antik fejedelmi hölgyek barokk áriáinak füzérét fogja énekelni a remek Complesso Barocco kíséretében (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, november 9., fél nyolc). Egy teremmel odébb, immár HD-közvetítésen keresztül DiDonato ugyancsak világraszóló honfitársnője, Patricia Racette énekli majd a Tosca címszerepét, s az operai világ legnevesebb nyílt leszbikusának oldalán a megnyerő tenorsztár, Roberto Alagna készül tündökölni a felvilágosodott Cavaradossi lovag szólamában (Fesztivál Színház, november 9., hét óra).

A Zeneakadémián mindeközben tovább zajlik majd a Fesztiválzenekar - Mihail Pletnyov vendégszereplésével ékes - hosszú hétvégéje, Takács-Nagy Gábor vezénylete alatt (november 8. és 10., háromnegyed nyolc, november 9., fél négy). Az itt kvázi nyitány gyanánt felhangzó szimfonikus költemény, a Mazeppa azután közvetlenül a fesztiválzenekari sorozat nyomában, az "budai Danubia Zenekar koncertjén is programindító szerepben fog felénk vágtázni (Zeneakadémia, november 11., fél nyolc). Az óbudaiak hangversenyének második felét az elnyűhetetlenül populáris Carmina Burana előadása teszi majd ki, s külön érdekességnek ígérkezik, hogy az Orff-mű tenorszólójára a musicalek révén megismert Serbán Attila vállalkozik. "Hajdan szép hattyú voltam én. / Úsztam a tó kék, mély vizén. / Oly boldog voltam, én szegény" - panaszolja majd Serbán a nyárson sülő gúnár sorsát, komikus és egyszersmind kényelmetlen magasságokba kényszerítve énekhangját.

"A Torre di Venerére való emlékezésnek kellemetlen a levegője." Ezzel a mondattal indul a világirodalom leghíresebb "tragikus úti élménye", a Mario és a varázsló, mely Mann-elbeszélésből Vajda János működésének hála az utolsó negyedszázad talán legsikeresebb magyar operájává vált. Az 1988-ban ősbemutatott egyfelvonásos most visszatér az Operába, egészen pontosan az immár hivatalosan is újranyitott Erkel Színházba, ahol is A kékszakállú herceg várával fog megosztozni az újdonat premieren (november 9., hét óra). A Héja Domonkos által vezényelt előadáson a két főszerepet, eminnen Cipolla lovagot, amonnan a Kékszakállút egyként Bretz Gábor alakítja majd, míg a rútul csókra csábított pincér, Mario Nagy Ervin személyében lép elénk.

S végül keddre is jut egy vendég világnagyság, ezúttal zeneszerző: a zenei minimalizmus atyamestere, Steve Reich (Zeneakadémia, november 12., fél nyolc). A Zeneakadémia tiszteletbeli professzorának műveit Rácz Zoltán irányítása alatt szólaltatják majd meg az intézmény növendékei, s a kompozíciók sorában ott szerepel majd a Mallet Quartet is, amelyet Reich éppen Ráczék számára, az Amadinda fennállásának 25. évfordulójára komponált 2009-ben.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.