mi a kotta?

Urak, asszonyságok

  • mi a kotta
  • 2013. december 7.

Zene

Nagyhét vagy legalábbis nagy hét vár reánk a koncerttermekben az elkövetkező napok során, s ennek csúcspontját előreláthatólag egy nagy és minden porcikájában izgalmas operai világsztár budapesti debütálása jelenti majd.

Az amerikai mezzoszoprán, Joyce DiDonato (képünkön) lesz ez a vendég, akit az év elején Stuart Mária szerepében láthattunk egy MET-közvetítésen, s aki most testi valójában is királynőként, sőt királynőkként tűnik majd fel a pódiumon, hiszen Kleopátrától Octaviáig antik fejedelmi hölgyek barokk áriáinak füzérét fogja énekelni a remek Complesso Barocco kíséretében (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, november 9., fél nyolc). Egy teremmel odébb, immár HD-közvetítésen keresztül DiDonato ugyancsak világraszóló honfitársnője, Patricia Racette énekli majd a Tosca címszerepét, s az operai világ legnevesebb nyílt leszbikusának oldalán a megnyerő tenorsztár, Roberto Alagna készül tündökölni a felvilágosodott Cavaradossi lovag szólamában (Fesztivál Színház, november 9., hét óra).

A Zeneakadémián mindeközben tovább zajlik majd a Fesztiválzenekar - Mihail Pletnyov vendégszereplésével ékes - hosszú hétvégéje, Takács-Nagy Gábor vezénylete alatt (november 8. és 10., háromnegyed nyolc, november 9., fél négy). Az itt kvázi nyitány gyanánt felhangzó szimfonikus költemény, a Mazeppa azután közvetlenül a fesztiválzenekari sorozat nyomában, az "budai Danubia Zenekar koncertjén is programindító szerepben fog felénk vágtázni (Zeneakadémia, november 11., fél nyolc). Az óbudaiak hangversenyének második felét az elnyűhetetlenül populáris Carmina Burana előadása teszi majd ki, s külön érdekességnek ígérkezik, hogy az Orff-mű tenorszólójára a musicalek révén megismert Serbán Attila vállalkozik. "Hajdan szép hattyú voltam én. / Úsztam a tó kék, mély vizén. / Oly boldog voltam, én szegény" - panaszolja majd Serbán a nyárson sülő gúnár sorsát, komikus és egyszersmind kényelmetlen magasságokba kényszerítve énekhangját.

"A Torre di Venerére való emlékezésnek kellemetlen a levegője." Ezzel a mondattal indul a világirodalom leghíresebb "tragikus úti élménye", a Mario és a varázsló, mely Mann-elbeszélésből Vajda János működésének hála az utolsó negyedszázad talán legsikeresebb magyar operájává vált. Az 1988-ban ősbemutatott egyfelvonásos most visszatér az Operába, egészen pontosan az immár hivatalosan is újranyitott Erkel Színházba, ahol is A kékszakállú herceg várával fog megosztozni az újdonat premieren (november 9., hét óra). A Héja Domonkos által vezényelt előadáson a két főszerepet, eminnen Cipolla lovagot, amonnan a Kékszakállút egyként Bretz Gábor alakítja majd, míg a rútul csókra csábított pincér, Mario Nagy Ervin személyében lép elénk.

S végül keddre is jut egy vendég világnagyság, ezúttal zeneszerző: a zenei minimalizmus atyamestere, Steve Reich (Zeneakadémia, november 12., fél nyolc). A Zeneakadémia tiszteletbeli professzorának műveit Rácz Zoltán irányítása alatt szólaltatják majd meg az intézmény növendékei, s a kompozíciók sorában ott szerepel majd a Mallet Quartet is, amelyet Reich éppen Ráczék számára, az Amadinda fennállásának 25. évfordulójára komponált 2009-ben.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.