Koncert

A Fesztiválzenekar

Zene

A Fesztiválzenekar hangversenyére eredetileg elvárt világhírű művésznő helyett egy másik nagyszerű pianista érkezik, aki nem romantikus zongoraversenyt, hanem Mozart-koncertet játszik: ez a komplex mintázat rövid időn belül másodszor fordul elő ebben az évadban. Igaz, a zeneakadémiai koncertekre invitált Martha Argerich lemondása már hetekkel korábban tudottá vált, s helyettese, Mihail Pletnyov most újfent bizonyította nagyszerű, biztos technikájú, bár enyhén hűvös-rezervált hangszeres művészetét.

Pletnyov alapvetően tartózkodó, sőt ironikusan távolságtartó jelenléte mellett így aztán csak még érzékletesebbé vált Takács-Nagy Gábor karmesteri működésének motiváltsága. Takács-Nagy hatalmas nyeresége a Fesztiválzenekar együttesének: az első vendégkarmester most is valósággal sugárzó energiaközpontja volt a koncertnek. Pálca nélküli, de még a nézőtérről is bámulatosan világos vezénylése révén a koncertet nyitó Mazeppa a legelső ütemtől színekben és lendületben gazdag hangászati orgiának mutatta magát. A rezesek számára jutalomjátéknak bizonyuló szimfonikus költemény előadása mellesleg pár pillanat alatt átsegítette a hallgatót azon az akusztikai átálláson is, amelyre az elmúlt évek során a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremhez idomult füleknek szükségképpen át kellett esniük. A romantikus hangáradat után Mozart 1776-os C-dúr zongoraversenyében eszményi arányokkal és eleganciával szólalt meg a zenekari kíséret, hogy azután a koncert második részében az együttes az egekig, sőt egészen az egekbe emelje Mendelssohn Reformáció-szimfóniáját. Nemes pátosz, gyönyörködtető formaérzék és a műbe vetett hit világossága jellemezte ezt az interpretációt, amelynek élvezetéhez persze nem kellett evangélikus vagy kálvinista keresztlevél. A Mendelssohn-szimfóniával megdicsőülő zenekar és karmestere ráadásként egy szépséges tételnyi Olasz szimfóniával toldotta meg a koncert programját.

Zeneakadémia, november 8.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.