mi a kotta?

Micsoda nő!

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/29. hétre

Kurtizánból szerető: ebből a motívumból bomlott ki az ifjabb Dumas regénye, s olyan népszerűvé vált, hogy Verdi egy évvel később operát írt belőle La traviata címmel. Talán, némi librettista leleménnyel, a realizmus egyik első futára lehetett volna, ha nem ragaszkodik hozzá a velencei La Fenice operaház, hogy történelmi díszletek közé helyezzék a darabot. Nem véletlen, hogy az opera hangjait másfél évszázaddal később a Pretty Womanben hallottuk viszont, amely a modern nézőhöz is elvitte Violetta történetét, no persze tüdőbaj nélkül. Ne is feltétlenül az amerikai szellemben keressük a happy end okát, inkább a szexuális felszabadulásban: a kurtizánra sem sújt már le az isteni igazságszolgáltatás. De a Traviata a maga korában így is feszegette a határokat. A sokat idézett naplóíró, Templeton Strong így védte meg: „Az emberek szerint erkölcstelen a cselekmény, de nem látom be, miért lenne rosszabb, mint más, nem beszélve a Don Giovanniról, amely a színpadon maga a léhaság.”

Nyolc évvel a bemutató után ismét az Operaház színpadára kerül a Traviata Anger Ferenc-féle rendezése. A főszerepben Kolonits Klára, Sáfár Orsolya és Pasztircsák Polina váltják egymást (Operaház, július 19., 20., 21., 24., 25., hét óra).

A nyolcnapos Fesztivál Akadémia Budapest is folytatódik. Pénteken Mozart, Brahms és Beethoven kamaraműveitől – no meg generációjának egyik legjobb kürtösétől, José Vicente Castellótól – lesz hangos a Solti Terem (Zeneakadémia, július 19., hét óra). Másnap matinékoncerten csendül fel Vivaldi örökzöldje, A négy évszak. A szólót Kokas Katalin játssza Kelemen Barnabásék családi koncertjén, a narrátor szerepét lányuk, Hanna tölti be (Zeneakadémia, július 20., délelőtt tíz óra). Eme sűrű szombati nap délutánján Schubert Téli utazása is elhangzik Johannes Held német bariton és Csalog Gábor zongorista előadásában (Zeneakadémia, Solti Terem, július 20., fél öt), este pedig ismét halljuk A négy évszakot a Pisztrángötös után – afféle klasszikus zenei Billboard Hots-lista. Schubert kamaradarabjában Gloria Campaner olasz zongorista játszik, az alkalmi nemzetközi vonós együttest Baráti Kristóf vezeti (Zeneakadémia, Nagyterem, július 20., hét óra). A fesztivál zárókoncertje a két német protestáns – Bach és Brahms – bűvöletében telik majd. Kihagyhatatlan alkalomnak ígérkezik, hogy a barokk komponista négyzongorás versenyművét hallhatjuk, s főként ilyen szólistákkal (Alexander Lonquich, Maria Meerovich, Diana Ketler és Csalog Gábor), de Brahms Klarinétötöséről sem szabad lemaradni (Zeneakadémia, Nagyterem, július 21., hét óra).

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.

Kapupánik

A mai fiatalok már nem tudják mi az élet, se háborújuk, se békéjük, kapálni se tudnak, csak ülnek a számítógép előtt. Gyenge, menekülő generációt szült a korábbiak feszített, izzadságos munkája, elkényeztették őket. Az ilyenekből nem lesznek ’56-os hősök.

Futott két kört

A békemisszió a béke ügyét sajnos, és reméljük egyelőre, nem vitte mérhetően előre utolsó, múlt heti bejelentkezésünk óta, pedig azóta Kijiv, Moszkva és Hszi Csin-ping után Washingtont és az akkor még ép fülű Trump elnökjelölt urat is megjárta Orbán Viktor.

Visszacsatolás

Amikor Antall József a választási sikerének valahai eufóriájában azt találta mondani, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretne lenni, nagyot dobbant a nemzeti szű, vagy lélek. Hogy pontosan mire gondolt a felhevült költő, azt éppenséggel soha nem fogjuk megtudni.

„Mit írtál, szakácskönyvet?”

Bár már négy kötetet jegyez – egy beszélgetőkönyvet és több színpadi adaptációt –, még mindig zavarba ejti, ha írónak nevezik. Az Örkény Színház színészével a legújabb novelláskötete, a Kevert kapcsán így elsősorban az írásról beszélgettünk.

Zsákban futás a pálya mellett

Csák János helyét vette át az európai parlamenti és önkormányzati választás másnapján. Nem a lehengerlő víziók embere, inkább igyekvő háttérmunkás. Kérdés, hogy ez mennyi ideig lesz elég az életben maradáshoz.

„Egy dobásunk van”

Még a legpesszimistább várakozásokat is alulmúlta a 2017-ben nagy lendülettel indult párt szereplése az idei júniusi választásokon. Tompos Márton 3,7 százalékos pártot vesz át, ígérete szerint valami teljesen újat fognak kipróbálni.

Sarkadi utca, Berlin

Egy egész utcát uralt Berlinben az a prostituáltakat dolgoztató Békés megyei banda, amelynek tagjait emberkereskedelem miatt ítélte súlyos fegyházbüntetésre és vagyonelkobzásra a Gyulai Törvényszék.