mi a kotta?

Mondjátok meg Máriának

  • mi a kotta
  • 2020. november 22.

Zene

„A VII. szimfóniát 1957-ben írtam. A tragikus indulatot, a hol komor, hol érzelmes borongást, amely munkámból szól, már évek óta magamban hordozom, mint ahogy a magyarság költői is azt magukban hordozták. Ez természetes is, mert hiszen a magyar történelem tele van tragikus eseményekkel, melyek nemegyszer a lét és a nemlét kérdését vetették fel. Ezt a hosszú esztendőkön keresztül bennem érlelődő tervet, mint a szél a parazsat, az 1956-os események is érintették. Nem volnék a magyarsághoz tartozó művész, ha nem érintettek volna. Mert hiszen tragikus történelmi esemény az, amikor magyar és magyar között olyan ellentétek robbanhatnak ki, amelyek az elvégzendő munkát és a jövendőt veszélyeztetik. A hangszerek a magyar tragédiák miatt keseregnek, az igazságért imádkoznak és a békés jövendőért idézik a Himnusz hangjait.” Ezt az óvatosan árnyalatos, mégis egyértelmű szerzői nyilatkozatot 1958-ban tette Lajtha László (képünkön) VII. szimfóniájának ősbemutatója előtt. A mű akkor Brüsszelben került először közönség elé, s itthon jobbára csak a rendszerváltás óta szokás a „Forradalmi” szimfóniát emlegetni. Játszani ugyanis azóta is csupán ritkán szokták, így különösen értékes minden alkalom, amikor koncerttermi találkozásunk lehet e Lajtha-kompozícióval. Hétfőn most nyílik ilyen lehetőség, hiszen az Óbudai Danubia Zenekar hangversenyén Csajkovszkij V. szimfóniája mellett e művet fogja elvezényelni Hámori Máté (Zeneakadémia, október 26., fél nyolc).

„Mikor kivándorolt, Amerikába ment, én voltam az utolsó, akihez eljött s egy egész délutánt nálam töltött” – emlékezett vissza Lajtha 11 esztendővel idősebb pályatársára, az iránta rokonszenvet tanúsító Bartók Bélára, akinek aligha lenne oka arra panaszkodni, hogy művei ritkán szólalnak meg itthon és a világ koncerthelyszínein. De azért az még így sem potomság, hogy hegedűs kamaraműveit jövő csütörtökön Baráti Kristóf játssza majd, a fiatal Langer Ágnes és a zongorás világnagyság, Jean-Efflam Bavouzet társaságában (Solti Terem, október 29., hét óra).

Bartók kivándorolt (mint mostanában meglepve olvassuk, a legkevésbé sem politikai okokból…), a bibliai Tóbiás ellenben hazatért. Ez utóbbi történetet Haydn oratóriuma idézte volna elénk, ám ez a ritkán felhangzó mű most az ismert okokból elmarad. Vashegyi György és két együttese e helyett jövő szerdán az úgynevezett Cecília-misét fogja előadni (Nemzeti Hangversenyterem, október 28., fél nyolc). Az „úgynevezett” beszúrása ezúttal több a szokott terjedelemgyarapításnál, merthogy Haydn e miséjének eredetileg nincs köze Szent Cecíliához, ám annál több Szűz Máriához és az ő kultikus venerálásának mariazelli zarándokhelyéhez, amit rögvest az eredeti kéziraton olvasható felírás félreérthetetlenné tesz: Missa Cellensis in honorem Beatissimae Virginis Mariae.

Végül minden szószaporítás nélkül említsük még meg e szerda este másik fontos koncertjét, amely Brahms-kamarakompozíciókat ígér (Zeneakadémia, október 28., fél nyolc). A két szonátát és egy zongoratriót ígérő program megszólaltatója Kelemen Barnabás, Nagy Péter és a vendégcsellista Claudio Bohórquez lesz, s az általuk kínált élményhez még csak el sem kell hagynunk otthonunkat, hiszen a hangverseny netes közvetítésen is elérhető lesz.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.