mi a kotta?

Mószer

  • mi a kotta
  • 2020. augusztus 2.

Zene

„Igen letör az itteni várkápolnában uralkodó nagyfokú hanyagság, az érdemtelenül nagy hercegi kiadások és az egész mostani zenekar rest semmittevése, aminek fő oka pedig a jelenlegi vezető, aki mindent elnéz, csak hogy a »jóságos Haydn« nevet megtarthassa. (…) A zeneművek szekrényét pedig szinte teljesen kifosztották, amint arról derék, szavahihető keresztények értesítettek. Ez annál is hihetőbb, minthogy betegségem alatt három ízben kerestek fel írásban, egyházi zeneműveket kérve; kézenfekvő a feltevés, hogy az illetők ennek utána kérésükkel Heydenhez fordultak. Így a templomkórust idővel teljesen kifoszthatják, hacsak fent nevezett Heyden komoly parancsot nem kap, hogy legalább a még meglévőkről katalógust készítsen. Legalázatosabban kérem Főméltóságodat, utasítsa emellett szigorúan, hogy a hercegi kórus tagjait a legpontosabb rendben tartsa, hogy a jövőben a szolgálattételen kivétel nélkül valamennyien jelenjenek meg. És mivel gyanítható, hogy Heyden tagadással próbálja majd tisztára mosni magát, üdvös volna arra vonatkozó magas utasítás kiadása, hogy a templomi kórus fellelhető hangszereit vizsgálják felül.”

1765 őszén így mószerolta (fel)jelentésé­ben utódját és forma szerinti beosztottját az Esterházy hercegek idős első karmestere, Gregor Joseph Werner. A mára félig-meddig elfeledett kismester, aki a „káros semmittevés” vádjával illette az általa gúnyosan csak a Modehansl (divatjancsi) néven emlegetett Haydnt, most váratlanul szinte történelmi szerephez jut majd. Hosszú hónapok koncertínsége után ugyanis az egyik első élő hangverseny épp az ő Der gute Hirt című oratóriumát ígéri számunkra: a váci Régi Zenei Napok nyitóprogramján (Fehérek temploma, július 4., nyolc óra). A ritkán hallható mű megszólaltatására a Purcell Kórus és a Capella Savaria szövetkezik egymással, az énekes szólisták sorában pedig a szoprán Kovács Ágnest és a tenor Megyesi Zoltánt is ott találjuk majd.

Mindeközben a Művészetek Palotája új formában kínálja a zenei élményt, részben már ugyancsak élő produkciókkal várva a közönséget – a Müpa Autósmoziba. Merthogy a kültéri parkolóban szinte egész július folyamán óriás kivetítőn és az autórádiók hangszóróin keresztül érkeznek majd el a közönséghez a Fesztiválszínház pódiumán azonos időben lezajló koncertek, illetve a MET felvételről sugárzott operaközvetítései. Így jövő szerdán este például a Latin dallamok fantáziacímű hangverseny vár itt majd reánk: Piazzolla, De Falla és kollégáik műveivel, a Kesselyák Gergely által vezényelt Nemzeti Filharmonikus Zenekar előadásában, s többek között Kelemen Barnabást és a mezzoszoprán Kissjudit Annát szólószerepben felléptetve (július 8., kilenc óra). Másnap azután ugyanitt a Metropolitan Opera 2014/2015-ös szezonjának könnyed különlegességét, vagyis Lehár Ferenc operettjét, A víg özvegyet lehet majd autóban ülve végigélvezni: Renée Fleming címszereplői jutalomjátékával, Nathan Gunn halványan Mr. Bigre emlékeztető Danilójával és Andrew Davis autentikus lendületű dirigálásával múlatva az estét.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.