mi a kotta?

Mószer

  • mi a kotta
  • 2020. augusztus 2.

Zene

„Igen letör az itteni várkápolnában uralkodó nagyfokú hanyagság, az érdemtelenül nagy hercegi kiadások és az egész mostani zenekar rest semmittevése, aminek fő oka pedig a jelenlegi vezető, aki mindent elnéz, csak hogy a »jóságos Haydn« nevet megtarthassa. (…) A zeneművek szekrényét pedig szinte teljesen kifosztották, amint arról derék, szavahihető keresztények értesítettek. Ez annál is hihetőbb, minthogy betegségem alatt három ízben kerestek fel írásban, egyházi zeneműveket kérve; kézenfekvő a feltevés, hogy az illetők ennek utána kérésükkel Heydenhez fordultak. Így a templomkórust idővel teljesen kifoszthatják, hacsak fent nevezett Heyden komoly parancsot nem kap, hogy legalább a még meglévőkről katalógust készítsen. Legalázatosabban kérem Főméltóságodat, utasítsa emellett szigorúan, hogy a hercegi kórus tagjait a legpontosabb rendben tartsa, hogy a jövőben a szolgálattételen kivétel nélkül valamennyien jelenjenek meg. És mivel gyanítható, hogy Heyden tagadással próbálja majd tisztára mosni magát, üdvös volna arra vonatkozó magas utasítás kiadása, hogy a templomi kórus fellelhető hangszereit vizsgálják felül.”

1765 őszén így mószerolta (fel)jelentésé­ben utódját és forma szerinti beosztottját az Esterházy hercegek idős első karmestere, Gregor Joseph Werner. A mára félig-meddig elfeledett kismester, aki a „káros semmittevés” vádjával illette az általa gúnyosan csak a Modehansl (divatjancsi) néven emlegetett Haydnt, most váratlanul szinte történelmi szerephez jut majd. Hosszú hónapok koncertínsége után ugyanis az egyik első élő hangverseny épp az ő Der gute Hirt című oratóriumát ígéri számunkra: a váci Régi Zenei Napok nyitóprogramján (Fehérek temploma, július 4., nyolc óra). A ritkán hallható mű megszólaltatására a Purcell Kórus és a Capella Savaria szövetkezik egymással, az énekes szólisták sorában pedig a szoprán Kovács Ágnest és a tenor Megyesi Zoltánt is ott találjuk majd.

Mindeközben a Művészetek Palotája új formában kínálja a zenei élményt, részben már ugyancsak élő produkciókkal várva a közönséget – a Müpa Autósmoziba. Merthogy a kültéri parkolóban szinte egész július folyamán óriás kivetítőn és az autórádiók hangszóróin keresztül érkeznek majd el a közönséghez a Fesztiválszínház pódiumán azonos időben lezajló koncertek, illetve a MET felvételről sugárzott operaközvetítései. Így jövő szerdán este például a Latin dallamok fantáziacímű hangverseny vár itt majd reánk: Piazzolla, De Falla és kollégáik műveivel, a Kesselyák Gergely által vezényelt Nemzeti Filharmonikus Zenekar előadásában, s többek között Kelemen Barnabást és a mezzoszoprán Kissjudit Annát szólószerepben felléptetve (július 8., kilenc óra). Másnap azután ugyanitt a Metropolitan Opera 2014/2015-ös szezonjának könnyed különlegességét, vagyis Lehár Ferenc operettjét, A víg özvegyet lehet majd autóban ülve végigélvezni: Renée Fleming címszereplői jutalomjátékával, Nathan Gunn halványan Mr. Bigre emlékeztető Danilójával és Andrew Davis autentikus lendületű dirigálásával múlatva az estét.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.