Lemez

Myrkur: Folkesange

  • Soós Tamás
  • 2020. május 2.

Zene

Kisebbfajta botrányt robbantott ki metálos körökben, amikor Amalie Bruun 2014-ben felfedezte a közös nevezőt a skandináv kóruséneklés, Enya szélesvásznú newage popja és a Mayhem templomgyújtogató black metalja között. Nem a stíluskeveredés akasztotta ki a blackereket, hanem az, hogy a mainstreamtől féltve őrizgetett műfajhoz egy nő, ráadásul egy modell nyúlt, aki korábban egy indie pop duóban, az Ex Copsban játszott. Hamar kiderült, hogy nem kiadói marketingfogásról van szó, hanem pusztán arról, hogy a klasszikusan képzett, de Enslaveden, Immortalon és a Bergtatt-korszakos Ulveren fölnőtt Bruun a black metalt ugyanolyan releváns önkifejezési formának tartja, mint a skandináv népdalokat, amelyeket már a jóval kiforrottabb második nagylemezén, a Mareridten is bőséggel adagolt a fülsértő károgások, süvítések, hörgések mellé. Így aztán senki nem lepődött meg rajta, hogy miután a Mareridten csúcsra járatta a „Lana Del Rey black metalt énekel” koncepcióját, Bruun több turnén és most már egy nagylemezen is a népdaléneklés felé fordult.

A metálmentesített Folkesange a skandináv népdalok rejtélyesen szép dallamvilága mellett Bruun kompozíciós képességeit is megcsillantja, hiszen a több száz éves folkdalok közül is kimagasodnak az északi mitológiához női szemszögből közelítő saját szerzeményei (a Leaves of Yggdrasil, vagy a verses Edda-énekekből idéző és Loki lányáról, Hélről szóló Tor i Helheim). Az izgalmasan tradicionális hangszerelés egyszerre tartja a múltban és felelteti meg a kortárs popzenei követelményeknek a dalokat, amelyeket Bruun a tőle megszokott szenvedéllyel ad elő zongorán, mandolán, lanton és a tekerőlanthoz hasonlatos, svéd billentyűs-vonós hangszeren, a nyckelharpán. Bár a stílusrokon Wardrunához vagy a Heilunghoz nem ér fel, a Folkesange így is több mint kellemes meditációs zenéje a mai apokaliptikus időknek.

Relapse Records, 2020

 

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.