mi a kotta?

Na bukom

  • mi a kotta
  • 2012. szeptember 30.

Zene

"Szinte dühödten az asztalra dobtam a kéziratot... A könyv estében kinyílt, és nem is tudom hogyan, de rápillantottam az előttem fekvő oldalra és ezt a sort olvastam: "Va, pensiero, sull'ali dorate" (Szállj, gondolat, arany szárnyakon). Átfutottam a következő sorokat, amelyek mély benyomást tettek rám, annál is inkább, mert úgyszólván a Biblia parafrázisa volt a szöveg, s a Bibliát mindig nagy gyönyörűséggel olvastam.

Elolvastam egy részt, aztán egy másikat. Majd szilárdan eltökélve, hogy nem írok többé zenét, kényszerítettem magam, hogy becsukjam a könyvet, és lefeküdtem. De hasztalan - nem tudtam kiverni a fejemből aNabuccót. Nem tudtam elaludni, felkeltem, és elolvastam a librettót, nem egyszer, hanem kétszer vagy háromszor, úgyhogy reggelre jóformán kívülről tudtam Solera könyvét."

Az ágostoni "tolle, lege!" eme operatörténeti variánsával idézte fel Giuseppe Verdi pályafutása első átütő sikerének, az ótestamentumi alapozású Nabuccónak a genezisét. Az operát, amelynek magyarországi ősbemutatóját 1846 decemberében a címben idézett - inkább csak rosszindulatú, mint szellemes - szójátékkal harangozta be a Pesti Divatlap, ezúttal egy különlegesen stílszerű színhelyen adják majd elő: a Dohány utcai zsinagógában, a Zsidó Nyári Fesztiválprogramsorozatának keretében (szeptember 2., hét óra). A koncertszerű megszólaltatás ezúttal minőségi élményt ígér, hiszen a Nabuccót az egyik legjelesebb magyar operakarmester, Pál Tamás igazítja majd, a címszerepet Kálmándi Mihály, míg az ószövetségi próféta mintájára megformált Zakariás szólamát Bretz Gábor fogja énekelni.

Az ősz beköszöntét jelzi, hogy ez a remeknek ígérkező előadás, amely pár hete még egyedüli fővárosi indulóként uralta volna ajánlónkat, immár csak egy az elkövetkező napok nagy dobásainak sorában. Merthogy a héten nyit a Művészetek Palotája, méghozzá nem mással, mint a Fesztiválzenekar hagyományosBudapesti Mahler Ünnepével, amely idén nyolcadik alkalommal indítja a koncertjárók szeptemberét. A 2012-es program mindkét kitüntetett produkciója feltűnik egy-egy alkalommal e napokban: a Fischer Iván által vezényelt Mahler-Gyöngyössy-koncert éppúgy (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 6., háromnegyed nyolc), mint Benjamin Britten 1958-ban bemutatott gyermekoperája, a Noé bárkája (Fesztivál Színház, szeptember 5., hét óra). A Fesztiválzenekar nagy koncertjén a komponista Alma Mahler iránti szerelmét megéneklő Adagietto tétellel ékes V. szimfónia Gyöngyössy Levente - "Születés" melléknévvel ellátott - III. szimfóniájának ősbemutatójával kerül párba. Míg Britten művének előadása valóságos interaktív élményt kínál a gyermekeknek: Philipp György rendezői és karmesteri működésével, több mint ötven énekes gyermekszereplővel és negyven kis zenésszel.

S végül hadd szóljunk még két évfordulóról, helyesebben két évfordulós koncertről! A száz esztendeje született John Cage (a művész képünkön éppen zongorát preparál) művészetének szentelt fugabeli sorozat éppen a kerek születésnapon indul: The Cagean Circus cím alatt, a kiváló zenetudós, Wilheim Andrásösszeállításában (szeptember 5., hét óra). A Cage-nél ötven évvel idősebb Debussy emlékezetét pedig a Rádió Márványtermében idézi majd a zongoraművészKrausz Adrienne és a Debussy dalai mellett Raveltől is éneklő Csordás Klára (szeptember 6., hat óra).

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.