mi a kotta?

Na bukom

  • mi a kotta
  • 2012. szeptember 30.

Zene

"Szinte dühödten az asztalra dobtam a kéziratot... A könyv estében kinyílt, és nem is tudom hogyan, de rápillantottam az előttem fekvő oldalra és ezt a sort olvastam: "Va, pensiero, sull'ali dorate" (Szállj, gondolat, arany szárnyakon). Átfutottam a következő sorokat, amelyek mély benyomást tettek rám, annál is inkább, mert úgyszólván a Biblia parafrázisa volt a szöveg, s a Bibliát mindig nagy gyönyörűséggel olvastam.

Elolvastam egy részt, aztán egy másikat. Majd szilárdan eltökélve, hogy nem írok többé zenét, kényszerítettem magam, hogy becsukjam a könyvet, és lefeküdtem. De hasztalan - nem tudtam kiverni a fejemből aNabuccót. Nem tudtam elaludni, felkeltem, és elolvastam a librettót, nem egyszer, hanem kétszer vagy háromszor, úgyhogy reggelre jóformán kívülről tudtam Solera könyvét."

Az ágostoni "tolle, lege!" eme operatörténeti variánsával idézte fel Giuseppe Verdi pályafutása első átütő sikerének, az ótestamentumi alapozású Nabuccónak a genezisét. Az operát, amelynek magyarországi ősbemutatóját 1846 decemberében a címben idézett - inkább csak rosszindulatú, mint szellemes - szójátékkal harangozta be a Pesti Divatlap, ezúttal egy különlegesen stílszerű színhelyen adják majd elő: a Dohány utcai zsinagógában, a Zsidó Nyári Fesztiválprogramsorozatának keretében (szeptember 2., hét óra). A koncertszerű megszólaltatás ezúttal minőségi élményt ígér, hiszen a Nabuccót az egyik legjelesebb magyar operakarmester, Pál Tamás igazítja majd, a címszerepet Kálmándi Mihály, míg az ószövetségi próféta mintájára megformált Zakariás szólamát Bretz Gábor fogja énekelni.

Az ősz beköszöntét jelzi, hogy ez a remeknek ígérkező előadás, amely pár hete még egyedüli fővárosi indulóként uralta volna ajánlónkat, immár csak egy az elkövetkező napok nagy dobásainak sorában. Merthogy a héten nyit a Művészetek Palotája, méghozzá nem mással, mint a Fesztiválzenekar hagyományosBudapesti Mahler Ünnepével, amely idén nyolcadik alkalommal indítja a koncertjárók szeptemberét. A 2012-es program mindkét kitüntetett produkciója feltűnik egy-egy alkalommal e napokban: a Fischer Iván által vezényelt Mahler-Gyöngyössy-koncert éppúgy (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 6., háromnegyed nyolc), mint Benjamin Britten 1958-ban bemutatott gyermekoperája, a Noé bárkája (Fesztivál Színház, szeptember 5., hét óra). A Fesztiválzenekar nagy koncertjén a komponista Alma Mahler iránti szerelmét megéneklő Adagietto tétellel ékes V. szimfónia Gyöngyössy Levente - "Születés" melléknévvel ellátott - III. szimfóniájának ősbemutatójával kerül párba. Míg Britten művének előadása valóságos interaktív élményt kínál a gyermekeknek: Philipp György rendezői és karmesteri működésével, több mint ötven énekes gyermekszereplővel és negyven kis zenésszel.

S végül hadd szóljunk még két évfordulóról, helyesebben két évfordulós koncertről! A száz esztendeje született John Cage (a művész képünkön éppen zongorát preparál) művészetének szentelt fugabeli sorozat éppen a kerek születésnapon indul: The Cagean Circus cím alatt, a kiváló zenetudós, Wilheim Andrásösszeállításában (szeptember 5., hét óra). A Cage-nél ötven évvel idősebb Debussy emlékezetét pedig a Rádió Márványtermében idézi majd a zongoraművészKrausz Adrienne és a Debussy dalai mellett Raveltől is éneklő Csordás Klára (szeptember 6., hat óra).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.