rés a présen

Hamarosan visszatérünk

Aurel Ionita, a Mahala Rai Banda vezetője

  • rés a présen
  • 2012. szeptember 30.

Zene

rés a présen: Mikor és hol alakult a zenekar? Aurel Ionita (képünkön jobbra): Clejaniból származom (Románia), és a Taraf de Haidouks családba tartozom - sokszor turnéztam velük. Első saját zenekarommal, a Rom Bengaléval (Roma Ördögök) 1998-ban kezdtem játszani.

Nagyon sikeres volt, cigányzene modern hangszerelésben, de három év elteltével belső feszültségek miatt feloszlott a csapat. Nagyon fiatalok voltunk, néhányan mindössze 17 évesek, és a hirtelen jött sikertől úgy éreztük, hogy mi vagyunk a világ urai - ezt nem is ecsetelném tovább. A Mahala Rai Bandát 2002-ben alapítottam, részben a Rom Bengale muzsikusaival, de máshonnan is hívtam zenészeket, leginkább olyan fúvósokat, akik az északkelet-romániai rezeshagyományokban jártasak. Tradicionális esküvőkön játszottunk, így ismerkedtem meg velük, és nagyon progresszív döntés volt, hogy a hagyományos rezesbanda-felállásba vonósokat és harmonikát vegyítünk. 2004-ben jelent meg az első albumunk, amelynek néhány dala igazán sláger lett. Fő törekvésem az volt, hogy a következő generációt és a következő évszázadot megismertessem a hagyományos zenékkel. Úgy éreztem, hogy a fiatalokat ez nem érdekli eléggé, most pedig szívesen hallgatják, és tulajdonképpen ezen keresztül ismerik a zenei hagyományokat is.

rap: Mi a megfejtése a zenekar nevének?

AI: Három szóból áll. A Mahala szó a romániai cigány nyelvben külvárosi gettót, azaz cigánytelepet jelent. A cigányokat évszázadokon át nem engedték beköltözni a városokba, sem a külvárosok azon részeibe, ahol románok laktak. Régen is a társadalom peremén voltunk kénytelenek élni, ahogy ma. Hozzászoktunk, hogy jobb, ha a többségi társadalom látótávolságán kívül vagyunk. A Rai románul megkülönböztetett státusú embert, nemest, illetve királyt jelent. A Banda szó pedig a bandára, a zenekarra használt kifejezés a román lovari nyelvben. Szóval valahogy úgy nevezzük magunkat, hogy egy király zenekar a gettóból.

rap: Neked mit jelent a világzene?

AI: Nem igazán tudom értelmezni ezt a kifejezést. Mindent világzenének nevezünk ma, ami egy kicsit is másképp hangzik, mint amit a fülünk megszokott. Nem is vagyok benne biztos, hogy a mi zenénket ide lehet sorolni. Mi progresszív, funkys, rockos cigányzenét játszunk.

rap: Mi a szereped a bandában?

AI: Kollektíva vagyunk, de én tartom össze a csapatot, én alapítottam a zenekart, és a legtöbb zenekari tag apja vagyok. Emellett hegedülök és énekelek is.

rap: Merre és mennyit koncerteztek?

AI: A zene az életünk, abból élünk, és semmi mást nem is csinálunk. Amikor nem turnézunk, akkor lakodalmakon játszunk Romániában. Az egész nyár lakodalmi szezon augusztus közepéig, és addig a szülőhazánkban van elfoglaltságunk.

rap: Mik az őszi terveid?

AI: November végéig koncertturnézunk Európában. Szeptember elsején Budapesten az A38 hajón állomásozunk. Utoljára Magyarországon 2010-ben voltunk a Szigeten.

rap: És a távolabbi elképzelések?

AI: Azok szigorúan titkosak. De abban biztos lehetsz, hogy hamarosan visszatérünk Budapestre.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.