Interjú

„Ne legyen benne semmi erőltetés”

Ónodi Eszter, Kirschner Péter

Zene

Új oldaláról ismerhettük meg a Katona József Színház művészét: elfogadta a Müller Péter Sziámi AndFriendsből, illetve Bródy János zenekarából ismert Kirschner Péter felkérését, hogy készítsenek egy közös dalt. Ez annyira jól sikerült, hogy a közreműködő zenészekkel együtt elhatározták, zenekarként folytatják, a nevük Ónodi Eszter & the Open Pub. Hamarosan megjelenik első nagylemezük, és alig várják, hogy élőben is bemutatkozhassanak.

Magyar Narancs: Hogyan kezdődött a közös munka?

Kirschner Péter: Volt néhány dalötletem, az egyikhez Karafiáth Orsitól kaptam szöveget, és rögtön arra gondoltam, hogy Eszternek milyen jól állna. Nem tudom, miért pont ő jutott eszembe, mondhatjuk első megérzésnek is. Korábban többször álltunk már egy színpadon, fellépett velünk vendégként AndFriends-koncerteken, illetve néhány David Bowie-emlékesten is szerepeltünk együtt. Tisztában voltam vele, mire képes, és azt is tudtam, hogy többet is ki lehet hozni ebből a munkakapcsolatból.

Ónodi Eszter: Korábban nem gondoltam arra, hogy zenekarban énekeljek, jól megvoltam a színházi és a filmszerepeimmel. Péter telefonhívása viszont a lehető legjobbkor jött. Nagyjából tavaly ilyenkor keresett meg, akkor már karanténban voltunk, a színházi munkáim mind füstbe mentek, és filmes felkérésem sem volt. Annyira begubóztam, hogy nagyon jólesett kipróbálni valami új dolgot. Először egy demót énekeltem fel, majd jött a klipforgatás, a zenekar több tagjával ott találkoztam először. A Nyitott Műhelyben forgattunk, később ez ihlette a nevünket is. Nagyon jó hangulatban telt a felvétel, és a végén eldöntöttük, hogy szeretnénk, ha lenne folytatása. Péter szeptemberben keresett meg újra, hogy volna még néhány dala, és mivel pont kezdett beütni a második hullám, megint ráértem próbákra járni. Számomra talán ez az egyetlen pozitív hozadéka a járványnak: enélkül aligha tudtam volna ennyi időt szánni erre a projektre. Össze is állt hamar a teljes lemezanyag.

 
Fotó: Sióréti Gábor

MN: Mennyiben más, ha énekesnőként állsz színpadon?

Ónodi Eszter: Színházban ennyi idő után, ilyen sok tapasztalattal a hátam mögött fellépni szinte komfortos érzés, hiszen 25 éve vagyok a pályán. Az éneklés egészen más, a szükséges koncentráció és a felszabaduló energiák terén egyaránt. Nagyon izgulok az első élő koncertünk miatt, ég és föld egy szerepet alakítani a rendező instrukciói alapján, illetve frontasszonyként helytállni, összefogni a műsort, és folyamatosan reagálni a közönségtől érkező impulzusokra. Még úgy is merőben új kihívás ez, hogy vendégként voltam már hasonló szituációban. De ha te vagy a házi­gazda, sokkal több mindenért kell felelned.

MN: Kiveszed a részed a dalszerzésből is?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.