Interjú

„Ne legyen benne semmi erőltetés”

Ónodi Eszter, Kirschner Péter

Zene

Új oldaláról ismerhettük meg a Katona József Színház művészét: elfogadta a Müller Péter Sziámi AndFriendsből, illetve Bródy János zenekarából ismert Kirschner Péter felkérését, hogy készítsenek egy közös dalt. Ez annyira jól sikerült, hogy a közreműködő zenészekkel együtt elhatározták, zenekarként folytatják, a nevük Ónodi Eszter & the Open Pub. Hamarosan megjelenik első nagylemezük, és alig várják, hogy élőben is bemutatkozhassanak.

Magyar Narancs: Hogyan kezdődött a közös munka?

Kirschner Péter: Volt néhány dalötletem, az egyikhez Karafiáth Orsitól kaptam szöveget, és rögtön arra gondoltam, hogy Eszternek milyen jól állna. Nem tudom, miért pont ő jutott eszembe, mondhatjuk első megérzésnek is. Korábban többször álltunk már egy színpadon, fellépett velünk vendégként AndFriends-koncerteken, illetve néhány David Bowie-emlékesten is szerepeltünk együtt. Tisztában voltam vele, mire képes, és azt is tudtam, hogy többet is ki lehet hozni ebből a munkakapcsolatból.

Ónodi Eszter: Korábban nem gondoltam arra, hogy zenekarban énekeljek, jól megvoltam a színházi és a filmszerepeimmel. Péter telefonhívása viszont a lehető legjobbkor jött. Nagyjából tavaly ilyenkor keresett meg, akkor már karanténban voltunk, a színházi munkáim mind füstbe mentek, és filmes felkérésem sem volt. Annyira begubóztam, hogy nagyon jólesett kipróbálni valami új dolgot. Először egy demót énekeltem fel, majd jött a klipforgatás, a zenekar több tagjával ott találkoztam először. A Nyitott Műhelyben forgattunk, később ez ihlette a nevünket is. Nagyon jó hangulatban telt a felvétel, és a végén eldöntöttük, hogy szeretnénk, ha lenne folytatása. Péter szeptemberben keresett meg újra, hogy volna még néhány dala, és mivel pont kezdett beütni a második hullám, megint ráértem próbákra járni. Számomra talán ez az egyetlen pozitív hozadéka a járványnak: enélkül aligha tudtam volna ennyi időt szánni erre a projektre. Össze is állt hamar a teljes lemezanyag.

 
Fotó: Sióréti Gábor

MN: Mennyiben más, ha énekesnőként állsz színpadon?

Ónodi Eszter: Színházban ennyi idő után, ilyen sok tapasztalattal a hátam mögött fellépni szinte komfortos érzés, hiszen 25 éve vagyok a pályán. Az éneklés egészen más, a szükséges koncentráció és a felszabaduló energiák terén egyaránt. Nagyon izgulok az első élő koncertünk miatt, ég és föld egy szerepet alakítani a rendező instrukciói alapján, illetve frontasszonyként helytállni, összefogni a műsort, és folyamatosan reagálni a közönségtől érkező impulzusokra. Még úgy is merőben új kihívás ez, hogy vendégként voltam már hasonló szituációban. De ha te vagy a házi­gazda, sokkal több mindenért kell felelned.

MN: Kiveszed a részed a dalszerzésből is?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.