rés a présen: Aranybál – az aranykor bálja címmel tartja 2022. február 12-én hagyományos rendezvényét a Pesti Vigadóban a Budafoki Dohnányi Zenekar. Mióta tart a BDZ e hagyománya?
Hollerung Gábor: Öt éve, 2017 januárjában kezdtük, így ez lesz az ötödik, mert a 2021. év eleji sajnos kimaradt a járványhelyzet miatt. Mindig vannak újabb ötleteink a már meglévő programjaink, hagyományaink mellé. Az Aranybál úgy jött létre, hogy szerettünk volna egy olyan társasági eseményt, amely visszanyúlik a 19. századi bálok legjobb hagyományaihoz. E hagyományok közül a legfontosabb, hogy a báli tánczenét egy szimfonikus zenekar szolgáltatja. Meglepően sokan szeretnek szalontáncokat táncolni szimfonikus zenére, és erre kevés lehetőség van manapság. A művek az Aranybálon is úgy szólalnak meg, ahogy a zeneszerzők megírták. Tehát Strauss keringőit például nem szalonzenekari verzióban, hanem úgy játsszuk, mintha egy koncerten lennénk.
rap: Mitől 21. századi ez a bál?
HG: Például attól, hogy a BDZ az egyik leghuszonegyedikszázadibb zenekar ma Magyarországon: hihetetlen stílusgazdagság jellemzi, minden műfajban otthon van, és a tagokból nagyon sokféle formáció alakult. Ez utóbbi jellegzetességünket ki is használjuk az Aranybálon, ahol az érkezéskor is szól majd a zene, a vacsora alatt is, és a klasszikus táncok után megjelenik a BDZ Big Band, hogy szalontáncokat játsszon. Egyébként elsők voltunk, akik rendszeresen fellépő big bandet alapítottunk. Az Aranybállal tulajdonképpen egy kortárs, szocializálós, zenés-táncos összejövetel lehetőségét alkottuk meg.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
