mi a kotta?

Nehéz szavak

  • mi a kotta
  • 2019. április 7.

Zene

„Jiftach összegyűjtötte Gileádból az összes férfit, és harcba bocsátkozott Efraimmal. A gileádiak megverték Efraimot, mert ezek azt mondták: »Ti, gileádiak csak efraimi szökevények vagytok Efraim és Manassze között.« Ekkor Gileád megszállta a Jordán gázlóit Efraimmal szemben, és amikor Efraim szökevényei közül valaki azt mondta: »Szeretnék átmenni«, akkor a gileádi emberek megkérdezték tőle: »Efraim fiai közül való vagy?« Ha azt válaszolta, hogy nem, akkor ezt mondták neki: »Mondd akkor: sibbolet!« Erre azt mondta: »szibbolet«, mert nem tudta pontosan kiejteni. Nyomban megragadták, és a Jordán gázlójánál megölték. Negyvenkétezer ember esett el akkor Efraimból. Jiftach hat évig volt bírája Izraelnek, azután meghalt a gileádi Jiftach, és városában, Gileádban temették el.”

A Bírák könyvéből vett idézet nem bibliaismereti foglalkozást vezet fel, hanem a Müpa Régizene Fesztiváljának egyik fő attrakcióját, amelyet Vashegyi György készül elénk vezényelni két együttese és nemzetközi szólisták élén (Nemzeti Hangversenyterem, március 11., hét óra). A legtöbbünk számára bűnösen ismeretlen francia kismester, Michel Pignolet de Montéclair 1732-es, ószövetségi tárgyú operája, a Jephté szólal majd meg itt koncertszerűen és egyszersmind magyarországi bemutató gyanánt. S persze említsük meg sietve a fesztivál másik bibliai témájú remekművét, Händel Izrael Egyiptomban című oratóriumát is, amely pedig Václav Luks és a Collegium 1704 fellépésének teljes tartamát fogja majd kellő ünnepélyességgel kitölteni (Nemzeti Hangversenyterem, március 9., fél nyolc).

„Oui, par ma foi, hitemre, az orrodra kakilok, állacskádra lecsurog. Apropó: hogy áll a spuni cuni fait terén?” Amíg a fentebbi nehéz szó, a sibbolet jelentését ismerjük (kalász), addig az alig húszéves Mozart talányos, kevert nyelvű fordulatát, melyet pajkos unokahúgának címzett levelében használt, máig nem tudjuk lefordítani, csupán abban lehetünk biztosak, hogy valami sikamlós dolgot jelenthetett. Mozart persze ennél nagyobb és magasztosabb titkokat is elénk kínál, és ezek közül néhányhoz közelebb is kerülhetünk majd a Concerto Budapest vasárnapi Mozart-napján, ahol is Frankl Pétertől Ránki Dezsőig és Klenyán Csabától Keller Andrásig pompás muzsikusok egész sora fog a pódiumra kivonulni (Zeneakadémia, március 10., tizenegy órától).

És végezetül mondjunk még be két hegedűs világsztárt a jövő hétre! Budapestre látogat először is Lisa Batiashvili (képünkön), méghozzá az oboás François Leleux és a Camerata Salzburg társaságában, s közös koncertjükön nemcsak Mendelssohn kamaszkori d-moll hegedűversenyét fogja eljátszani, hanem grúz honfitársa, a kortárs klasszikus Giya Kancheli 2011-es Chiaroscuróját is (Zeneakadémia, március 11., fél nyolc). Szerdán azután itt lesz előttünk maga Midori is, a Müncheni Kamarazenekar kíséretében: a programon a többi közt két Bach-hegedűverseny, valamint egy másik Mendelssohn-zsenge, a VIII. (D-dúr) vonósszimfónia is ott szerepel majd (Nemzeti Hangversenyterem, március 13., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.