Nekem a Riviéééra, kösz - Papp Gábor Zsigmond: Balaton retró (dokumentumfilm)

  • - idõkerekes -
  • 2007. december 13.

Zene

Nosztalgikus szórakoztató ismeretterjesztés szombat estére. Legfeljebb nem pizzát rendelünk hozzá, hanem egy üveg Hubertust; aztán lesz közös gyerekkori élményeinkre alapozott összeborulás... Pont, ahogy Móricka elképzeli.

Ám az avatott (Budapest retró 1-2) idegenvezető útmutatása szerint előrehaladva elég gyorsan döbbenünk rá, micsoda szomorújáték pereg előttünk. Papp fejezetekbe gyűjti félmúltunk reklámfilmekből, híradórészletekből, ebből-abból összehordott szövedékét, szám szerint ötbe: üdülők, táborok, turizmus, sport és rendezvények. Már e leltárszerű felsorolás is irányadó; hol éltünk mi? És milyen ruhákban jártunk? És mit is gondoltunk a világról, amikor éppen "önfeledtek" voltunk. Az első Skoda személygépkocsi és mondjuk Anna-báli frizura, "fecske" fürdőruha vagy cigaretta után érzett természetesen jelentkező ellágyulás még érthető, mi is voltunk fiatalok (vagy legalább a szüleink). De amikor a sokadik ismerős rekvizitum, gesztus, cégér bukik elő, megáll a stampedli félúton a kézben. Hiszen úgy üvölt a szegénység, mint a sakál. Ott óbégat az a narrátori mondatokban, korabeli szövegekben, minden képben. A lángosban, a sátorban, a táborban.

Ugyanakkor szemrebbenés nélkül beleképzelhető a látottakba a boldogság is. Bár nem biztos, hogy az a helyes befogadói magatartás, ha tényleg beleképzeljük. Mert még véletlenül kiderül, hogy a boldogság nem más, mint szimpla érzéki csalódás. Olyasvalami, mint receptre a Kalmopyrin, bevesszük, mert felírták. S itt nem csupán a látható komforthiányokról beszélünk. Inkább az információk finoman szólva is keresett feldolgozásáról, ami tényleg példásan van összefoglalva a film vezető slágerében, miszerint "nekem a Balaton a Riviéra". Csipiszt.

Ugyanakkor a szegénység szórakoztató volta minimum megkérdőjelezhető. Jelen élményünk közvetlen hatása alatt nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük: a szegénység, legyen akár lelki, tudati vagy pusztán gazdasági természetű - hótt unalmas. És ez egy mozgóképipari produkció számára halálos csapda, amibe a Balaton retró viharsebesen masírozik bele. Nyolcvankét perc adott esetben szégyenből éppúgy sok, mintha büszkék lennénk akkori önmagunkra.

A film ugyan bizonyítja, hogy sár a sár, de sokkal többet ad, mint ami annak felismeréséhez elegendő. Így nem a sárba fulladunk bele, hanem az unalomba. Elunjuk magunk és viselt dolgaink látását. Nem is érdekes az egyáltalán, csak ha véletlenül eszébe jut valakinek valami róla.

Forgalmazza a Budapest Film

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.