„Nem akartuk, hogy itthon nőjenek fel a gyerekeink”

Zene

Húsz éves a Besh o droM zenekar. A készülő új lemezről és az elmúlt két évtizedről faggattuk őket.

Aktuális lapszámunkban a húsz évvel ezelőtti kezdetekről, befutásról, kivándorlásról és a mégis elkészülő új lemezről beszélgettünk a zenekar fúvósával és ütőhangszeresével. Ízelítő az interjúból:

MN: Kik hatottak a mostani zenétekre?

Pettik Adám: A New York Gypsy All Stars és a Snurky Puppy.

Barcza Gergő: Nagyon inspiráló Džambo Aguševi, aki egy macedón trombitás, és a családjával zenél. A magyarok közül a Parno Graszt az a zenekar, amelynek rohannék a koncertjére.

MN: Az elmúlt húsz évben rengeteg helyen léptetek fel. Hol szerettek benneteket a legjobban?

Pettik Adám: Mexikóban fantasztikus közönségünk volt. Minden egyes zenei ötletet üdv­rivalgás fogadott. Azonnal reagáltak, és a számok után olyan ováció volt, hogy abba az egész zenekar belepirult. Nagyon komoly bulivá fajult az a koncert.

false

 

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza

MN: És mit tartotok az elmúlt húsz év legnagyobb sikerének?

Barcza Gergő: Azt, hogy még mindig együtt vagyunk. Meg azt, hogy úgy is egyben lehet tartani egy zenekart, hogy egyikünk sem él Magyarországon. Én Izraelbe mentem ki, Ádám pedig Nagy-Britanniába költözött még 2012-ben. Nem akartuk, hogy itthon nőjenek fel a gyerekeink. Nyilván nem ment mindez zökkenőmentesen, de most már elmondhatjuk, hogy ugyanúgy tudunk új számokat írni, mintha itthon élnénk, csak más módszerekkel kell dolgozni. Az itthoni koncertezés viszont egészen máshogy esik, mint amikor itt éltem. Sokkal nyitottabbnak és felszabadultabbnak érzem magam így, látogatóként. Izraelben is zenészként tartom el a családomat, mint Magyarországon tettem, csak ott valahogy sokkal kevesebb a bizonytalanság, a politika nem nyúl bele a zeneiparba, és senkinek sem kell aggódnia a nézetei miatt. Ott elképzelhetetlen lenne például egy videoklip politikai okból való letiltása a közszolgálati televízióban, mint ami itt nemrég velünk megesett. A jelenlegi helyzet abban is érdekes, hogy amikor 1999-ben megalakult a zenekar, akkor én pont Izraelből költöztem haza.

Pettik Adám: A zenéhez való viszonyomban nem változott semmi attól, hogy külföldön élek. Ugyanazok a dolgok foglalkoztatnak, próbálok új hangszereket kitalálni, gyakorolok a régieken, zenei vicceken agyalok, viszont nem tudok elszakadni a magyar belpolitikától. Ezzel kapcsolatban azt gondoltam, hogy nem fogom tudni annyira felidegesíteni magam rajta, mint amikor itthon éltem, de ez nem így van. Ráadásul most már az angol belpolitikán is lehet idegeskedni.

További izgalmas részleteket olvashat többek között arról, hogy miért készül új lemeze a zenekarnak annak ellenére, hogy korábban azt nyilatkozták: manapság lemezt készíteni nem éri meg. Ezen kívül a két alapító legendás hazai bulikról és őrületes külföldi koncertekről is mesélt lapunknak. Ha kíváncsi a folytatásra, keresse az e heti Magyar Narancsot az újságárusoknál vagy vásárolja meg online!

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.