„Nem akartuk, hogy itthon nőjenek fel a gyerekeink”

Zene

Húsz éves a Besh o droM zenekar. A készülő új lemezről és az elmúlt két évtizedről faggattuk őket.

Aktuális lapszámunkban a húsz évvel ezelőtti kezdetekről, befutásról, kivándorlásról és a mégis elkészülő új lemezről beszélgettünk a zenekar fúvósával és ütőhangszeresével. Ízelítő az interjúból:

MN: Kik hatottak a mostani zenétekre?

Pettik Adám: A New York Gypsy All Stars és a Snurky Puppy.

Barcza Gergő: Nagyon inspiráló Džambo Aguševi, aki egy macedón trombitás, és a családjával zenél. A magyarok közül a Parno Graszt az a zenekar, amelynek rohannék a koncertjére.

MN: Az elmúlt húsz évben rengeteg helyen léptetek fel. Hol szerettek benneteket a legjobban?

Pettik Adám: Mexikóban fantasztikus közönségünk volt. Minden egyes zenei ötletet üdv­rivalgás fogadott. Azonnal reagáltak, és a számok után olyan ováció volt, hogy abba az egész zenekar belepirult. Nagyon komoly bulivá fajult az a koncert.

false

 

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza

MN: És mit tartotok az elmúlt húsz év legnagyobb sikerének?

Barcza Gergő: Azt, hogy még mindig együtt vagyunk. Meg azt, hogy úgy is egyben lehet tartani egy zenekart, hogy egyikünk sem él Magyarországon. Én Izraelbe mentem ki, Ádám pedig Nagy-Britanniába költözött még 2012-ben. Nem akartuk, hogy itthon nőjenek fel a gyerekeink. Nyilván nem ment mindez zökkenőmentesen, de most már elmondhatjuk, hogy ugyanúgy tudunk új számokat írni, mintha itthon élnénk, csak más módszerekkel kell dolgozni. Az itthoni koncertezés viszont egészen máshogy esik, mint amikor itt éltem. Sokkal nyitottabbnak és felszabadultabbnak érzem magam így, látogatóként. Izraelben is zenészként tartom el a családomat, mint Magyarországon tettem, csak ott valahogy sokkal kevesebb a bizonytalanság, a politika nem nyúl bele a zeneiparba, és senkinek sem kell aggódnia a nézetei miatt. Ott elképzelhetetlen lenne például egy videoklip politikai okból való letiltása a közszolgálati televízióban, mint ami itt nemrég velünk megesett. A jelenlegi helyzet abban is érdekes, hogy amikor 1999-ben megalakult a zenekar, akkor én pont Izraelből költöztem haza.

Pettik Adám: A zenéhez való viszonyomban nem változott semmi attól, hogy külföldön élek. Ugyanazok a dolgok foglalkoztatnak, próbálok új hangszereket kitalálni, gyakorolok a régieken, zenei vicceken agyalok, viszont nem tudok elszakadni a magyar belpolitikától. Ezzel kapcsolatban azt gondoltam, hogy nem fogom tudni annyira felidegesíteni magam rajta, mint amikor itthon éltem, de ez nem így van. Ráadásul most már az angol belpolitikán is lehet idegeskedni.

További izgalmas részleteket olvashat többek között arról, hogy miért készül új lemeze a zenekarnak annak ellenére, hogy korábban azt nyilatkozták: manapság lemezt készíteni nem éri meg. Ezen kívül a két alapító legendás hazai bulikról és őrületes külföldi koncertekről is mesélt lapunknak. Ha kíváncsi a folytatásra, keresse az e heti Magyar Narancsot az újságárusoknál vagy vásárolja meg online!

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?