„Nem mondtam, hogy baszd meg a Himnuszt!”

  • - izs -
  • 2011. december 7.

Zene

Az ügyészség vizsgálódik Dopeman hírhedt száma, a Bazmeg miatt. A rapper nem tartja magát bűnösnek, viszont kezd berágni – főleg, hogy a kurucinfo kezdeményezte az eljárást

„Nem akarok vulgáris lenni, de kiszopják a faszomat!” – foglalta össze az üggyel kapcsolatos érzéseit Dopeman, alias Pityinger László a Narancsnak. „Nem értem ezt az egészet: hogy lehet, hogy egy üldözött bűnszervezet buzdítására vagy kezdeményezésére eljárást indít az ügyészség?! Ez az egész teljesen nevetséges!” – tette hozzá a rapper, utalva arra, hogy a vizsgálódás azért indult el, mert 15 magánszemély a kurucinfo kampányának hatására feljelentést tett. Bár Dopemant hivatalosan még nem keresték meg, tudomása szerint a VII. kerületi ügyészség kezdett vizsgálódni az ügyben, nemzeti jelkép megsértésének gyanújával.

 

 

„Nem sértettem meg a Himnuszt, sőt merem állítani, hogy új leheletet adtam neki: az én dalom a 21. századi megfogalmazása annak, amit anno Kölcsey megírt a maga sokkal szebb, irodalmibb, magasztosabb stílusában” – hangsúlyozta Dopeman, hozzátéve, hogy ez a dal helyzetjelentés a mai Magyarországról. „Aki ezzel nem ért egyet, vagy nem fogadja el, az vagy vak, vagy hülye. Egy biztos: én nem mondtam, hogy baszd meg a Himnuszt! Én szavalom a Himnusz egyes részeit, de azok a sorok önmagukban nem nemzeti jelképek” – mondta az előadó, aki ezzel – bár elmondása szerint még nem konzultált jogásszal a témában – rátapintott a lényegre.

 

Fleck Zoltán jogszociológus szerint ugyanis a Himnusz a teljes szöveggel és a dallammal együtt számít nemzeti jelképnek, egyébként egy vers, aminek a részletei nem élveznek önmagukban védelmet. „Az, hogy az ügyészség vizsgálódik, önmagában még nem jelent semmit: megnézik a felvételt, összevetik a Btk. vonatkozó részével, aztán eldöntik, hogy indítanak-e nyomozást, majd a nyomozás eredményeképp indítanak-e vádemelést az ügyben” – fogalmazott Fleck, hangsúlyozva, hogy a szólásszabadság alkotmányos joga erősebb, mint a büntető törvénykönyv valamely passzusa.

 

„Ennek az ügynek a kapcsán pártállástól függetlenül minden demokrata érzelmű embernek el kell gondolkoznia arról, hogy mi folyik ebben az országban. Az a lényeg, hogy egy művészi alkotást – mindegy, hogy az vulgáris, primitív, vagy épp egy magasan szárnyaló mestermű – hirtelen büntetőjogi szemszögből kezdenek el vizsgálni: ez nagyon ijesztő dolog” – mondja Dopeman. „Azt gondolom, hogy az a fiatalember, aki elmondta azt a legendás beszédet anno a Hősök terén – még ha ma már nem is emlékszik rá – sem ezért beszélt” – tette hozzá a kissé borús hangulatú rapper, aki szerint vizsgált műve a 21. század legfontosabb magyar dala.

 

Bő tíz évvel ezelőtt a kisgazdapárt indított keresztes hadjáratot az Anima Sound System Himnusz-feldolgozása ellen: azt kifogásolták, hogy a zenekar új dallamot írt a szöveghez. „Az egész ügy vihar volt egy kanál vízben” – fogalmazott a Narancsnak Prieger Zsolt, az együttes vezetője, hozzátéve, hogy az ellenzők csak a fenyegetőzésig jutottak, feljelentésig nem.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."