„Nem mondtam, hogy baszd meg a Himnuszt!”

  • - izs -
  • 2011. december 7.

Zene

Az ügyészség vizsgálódik Dopeman hírhedt száma, a Bazmeg miatt. A rapper nem tartja magát bűnösnek, viszont kezd berágni – főleg, hogy a kurucinfo kezdeményezte az eljárást

„Nem akarok vulgáris lenni, de kiszopják a faszomat!” – foglalta össze az üggyel kapcsolatos érzéseit Dopeman, alias Pityinger László a Narancsnak. „Nem értem ezt az egészet: hogy lehet, hogy egy üldözött bűnszervezet buzdítására vagy kezdeményezésére eljárást indít az ügyészség?! Ez az egész teljesen nevetséges!” – tette hozzá a rapper, utalva arra, hogy a vizsgálódás azért indult el, mert 15 magánszemély a kurucinfo kampányának hatására feljelentést tett. Bár Dopemant hivatalosan még nem keresték meg, tudomása szerint a VII. kerületi ügyészség kezdett vizsgálódni az ügyben, nemzeti jelkép megsértésének gyanújával.

 

 

„Nem sértettem meg a Himnuszt, sőt merem állítani, hogy új leheletet adtam neki: az én dalom a 21. századi megfogalmazása annak, amit anno Kölcsey megírt a maga sokkal szebb, irodalmibb, magasztosabb stílusában” – hangsúlyozta Dopeman, hozzátéve, hogy ez a dal helyzetjelentés a mai Magyarországról. „Aki ezzel nem ért egyet, vagy nem fogadja el, az vagy vak, vagy hülye. Egy biztos: én nem mondtam, hogy baszd meg a Himnuszt! Én szavalom a Himnusz egyes részeit, de azok a sorok önmagukban nem nemzeti jelképek” – mondta az előadó, aki ezzel – bár elmondása szerint még nem konzultált jogásszal a témában – rátapintott a lényegre.

 

Fleck Zoltán jogszociológus szerint ugyanis a Himnusz a teljes szöveggel és a dallammal együtt számít nemzeti jelképnek, egyébként egy vers, aminek a részletei nem élveznek önmagukban védelmet. „Az, hogy az ügyészség vizsgálódik, önmagában még nem jelent semmit: megnézik a felvételt, összevetik a Btk. vonatkozó részével, aztán eldöntik, hogy indítanak-e nyomozást, majd a nyomozás eredményeképp indítanak-e vádemelést az ügyben” – fogalmazott Fleck, hangsúlyozva, hogy a szólásszabadság alkotmányos joga erősebb, mint a büntető törvénykönyv valamely passzusa.

 

„Ennek az ügynek a kapcsán pártállástól függetlenül minden demokrata érzelmű embernek el kell gondolkoznia arról, hogy mi folyik ebben az országban. Az a lényeg, hogy egy művészi alkotást – mindegy, hogy az vulgáris, primitív, vagy épp egy magasan szárnyaló mestermű – hirtelen büntetőjogi szemszögből kezdenek el vizsgálni: ez nagyon ijesztő dolog” – mondja Dopeman. „Azt gondolom, hogy az a fiatalember, aki elmondta azt a legendás beszédet anno a Hősök terén – még ha ma már nem is emlékszik rá – sem ezért beszélt” – tette hozzá a kissé borús hangulatú rapper, aki szerint vizsgált műve a 21. század legfontosabb magyar dala.

 

Bő tíz évvel ezelőtt a kisgazdapárt indított keresztes hadjáratot az Anima Sound System Himnusz-feldolgozása ellen: azt kifogásolták, hogy a zenekar új dallamot írt a szöveghez. „Az egész ügy vihar volt egy kanál vízben” – fogalmazott a Narancsnak Prieger Zsolt, az együttes vezetője, hozzátéve, hogy az ellenzők csak a fenyegetőzésig jutottak, feljelentésig nem.

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.