„Nem mondtam, hogy baszd meg a Himnuszt!”

  • - izs -
  • 2011. december 7.

Zene

Az ügyészség vizsgálódik Dopeman hírhedt száma, a Bazmeg miatt. A rapper nem tartja magát bűnösnek, viszont kezd berágni – főleg, hogy a kurucinfo kezdeményezte az eljárást

„Nem akarok vulgáris lenni, de kiszopják a faszomat!” – foglalta össze az üggyel kapcsolatos érzéseit Dopeman, alias Pityinger László a Narancsnak. „Nem értem ezt az egészet: hogy lehet, hogy egy üldözött bűnszervezet buzdítására vagy kezdeményezésére eljárást indít az ügyészség?! Ez az egész teljesen nevetséges!” – tette hozzá a rapper, utalva arra, hogy a vizsgálódás azért indult el, mert 15 magánszemély a kurucinfo kampányának hatására feljelentést tett. Bár Dopemant hivatalosan még nem keresték meg, tudomása szerint a VII. kerületi ügyészség kezdett vizsgálódni az ügyben, nemzeti jelkép megsértésének gyanújával.

 

 

„Nem sértettem meg a Himnuszt, sőt merem állítani, hogy új leheletet adtam neki: az én dalom a 21. századi megfogalmazása annak, amit anno Kölcsey megírt a maga sokkal szebb, irodalmibb, magasztosabb stílusában” – hangsúlyozta Dopeman, hozzátéve, hogy ez a dal helyzetjelentés a mai Magyarországról. „Aki ezzel nem ért egyet, vagy nem fogadja el, az vagy vak, vagy hülye. Egy biztos: én nem mondtam, hogy baszd meg a Himnuszt! Én szavalom a Himnusz egyes részeit, de azok a sorok önmagukban nem nemzeti jelképek” – mondta az előadó, aki ezzel – bár elmondása szerint még nem konzultált jogásszal a témában – rátapintott a lényegre.

 

Fleck Zoltán jogszociológus szerint ugyanis a Himnusz a teljes szöveggel és a dallammal együtt számít nemzeti jelképnek, egyébként egy vers, aminek a részletei nem élveznek önmagukban védelmet. „Az, hogy az ügyészség vizsgálódik, önmagában még nem jelent semmit: megnézik a felvételt, összevetik a Btk. vonatkozó részével, aztán eldöntik, hogy indítanak-e nyomozást, majd a nyomozás eredményeképp indítanak-e vádemelést az ügyben” – fogalmazott Fleck, hangsúlyozva, hogy a szólásszabadság alkotmányos joga erősebb, mint a büntető törvénykönyv valamely passzusa.

 

„Ennek az ügynek a kapcsán pártállástól függetlenül minden demokrata érzelmű embernek el kell gondolkoznia arról, hogy mi folyik ebben az országban. Az a lényeg, hogy egy művészi alkotást – mindegy, hogy az vulgáris, primitív, vagy épp egy magasan szárnyaló mestermű – hirtelen büntetőjogi szemszögből kezdenek el vizsgálni: ez nagyon ijesztő dolog” – mondja Dopeman. „Azt gondolom, hogy az a fiatalember, aki elmondta azt a legendás beszédet anno a Hősök terén – még ha ma már nem is emlékszik rá – sem ezért beszélt” – tette hozzá a kissé borús hangulatú rapper, aki szerint vizsgált műve a 21. század legfontosabb magyar dala.

 

Bő tíz évvel ezelőtt a kisgazdapárt indított keresztes hadjáratot az Anima Sound System Himnusz-feldolgozása ellen: azt kifogásolták, hogy a zenekar új dallamot írt a szöveghez. „Az egész ügy vihar volt egy kanál vízben” – fogalmazott a Narancsnak Prieger Zsolt, az együttes vezetője, hozzátéve, hogy az ellenzők csak a fenyegetőzésig jutottak, feljelentésig nem.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.