„Nem mondtam, hogy baszd meg a Himnuszt!”

  • - izs -
  • 2011. december 7.

Zene

Az ügyészség vizsgálódik Dopeman hírhedt száma, a Bazmeg miatt. A rapper nem tartja magát bűnösnek, viszont kezd berágni – főleg, hogy a kurucinfo kezdeményezte az eljárást

„Nem akarok vulgáris lenni, de kiszopják a faszomat!” – foglalta össze az üggyel kapcsolatos érzéseit Dopeman, alias Pityinger László a Narancsnak. „Nem értem ezt az egészet: hogy lehet, hogy egy üldözött bűnszervezet buzdítására vagy kezdeményezésére eljárást indít az ügyészség?! Ez az egész teljesen nevetséges!” – tette hozzá a rapper, utalva arra, hogy a vizsgálódás azért indult el, mert 15 magánszemély a kurucinfo kampányának hatására feljelentést tett. Bár Dopemant hivatalosan még nem keresték meg, tudomása szerint a VII. kerületi ügyészség kezdett vizsgálódni az ügyben, nemzeti jelkép megsértésének gyanújával.

 

 

„Nem sértettem meg a Himnuszt, sőt merem állítani, hogy új leheletet adtam neki: az én dalom a 21. századi megfogalmazása annak, amit anno Kölcsey megírt a maga sokkal szebb, irodalmibb, magasztosabb stílusában” – hangsúlyozta Dopeman, hozzátéve, hogy ez a dal helyzetjelentés a mai Magyarországról. „Aki ezzel nem ért egyet, vagy nem fogadja el, az vagy vak, vagy hülye. Egy biztos: én nem mondtam, hogy baszd meg a Himnuszt! Én szavalom a Himnusz egyes részeit, de azok a sorok önmagukban nem nemzeti jelképek” – mondta az előadó, aki ezzel – bár elmondása szerint még nem konzultált jogásszal a témában – rátapintott a lényegre.

 

Fleck Zoltán jogszociológus szerint ugyanis a Himnusz a teljes szöveggel és a dallammal együtt számít nemzeti jelképnek, egyébként egy vers, aminek a részletei nem élveznek önmagukban védelmet. „Az, hogy az ügyészség vizsgálódik, önmagában még nem jelent semmit: megnézik a felvételt, összevetik a Btk. vonatkozó részével, aztán eldöntik, hogy indítanak-e nyomozást, majd a nyomozás eredményeképp indítanak-e vádemelést az ügyben” – fogalmazott Fleck, hangsúlyozva, hogy a szólásszabadság alkotmányos joga erősebb, mint a büntető törvénykönyv valamely passzusa.

 

„Ennek az ügynek a kapcsán pártállástól függetlenül minden demokrata érzelmű embernek el kell gondolkoznia arról, hogy mi folyik ebben az országban. Az a lényeg, hogy egy művészi alkotást – mindegy, hogy az vulgáris, primitív, vagy épp egy magasan szárnyaló mestermű – hirtelen büntetőjogi szemszögből kezdenek el vizsgálni: ez nagyon ijesztő dolog” – mondja Dopeman. „Azt gondolom, hogy az a fiatalember, aki elmondta azt a legendás beszédet anno a Hősök terén – még ha ma már nem is emlékszik rá – sem ezért beszélt” – tette hozzá a kissé borús hangulatú rapper, aki szerint vizsgált műve a 21. század legfontosabb magyar dala.

 

Bő tíz évvel ezelőtt a kisgazdapárt indított keresztes hadjáratot az Anima Sound System Himnusz-feldolgozása ellen: azt kifogásolták, hogy a zenekar új dallamot írt a szöveghez. „Az egész ügy vihar volt egy kanál vízben” – fogalmazott a Narancsnak Prieger Zsolt, az együttes vezetője, hozzátéve, hogy az ellenzők csak a fenyegetőzésig jutottak, feljelentésig nem.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.