„Nem mondtam, hogy baszd meg a Himnuszt!”

  • - izs -
  • 2011.12.07 15:50

Zene

Az ügyészség vizsgálódik Dopeman hírhedt száma, a Bazmeg miatt. A rapper nem tartja magát bűnösnek, viszont kezd berágni – főleg, hogy a kurucinfo kezdeményezte az eljárást

„Nem akarok vulgáris lenni, de kiszopják a faszomat!” – foglalta össze az üggyel kapcsolatos érzéseit Dopeman, alias Pityinger László a Narancsnak. „Nem értem ezt az egészet: hogy lehet, hogy egy üldözött bűnszervezet buzdítására vagy kezdeményezésére eljárást indít az ügyészség?! Ez az egész teljesen nevetséges!” – tette hozzá a rapper, utalva arra, hogy a vizsgálódás azért indult el, mert 15 magánszemély a kurucinfo kampányának hatására feljelentést tett. Bár Dopemant hivatalosan még nem keresték meg, tudomása szerint a VII. kerületi ügyészség kezdett vizsgálódni az ügyben, nemzeti jelkép megsértésének gyanújával.

 

 

„Nem sértettem meg a Himnuszt, sőt merem állítani, hogy új leheletet adtam neki: az én dalom a 21. századi megfogalmazása annak, amit anno Kölcsey megírt a maga sokkal szebb, irodalmibb, magasztosabb stílusában” – hangsúlyozta Dopeman, hozzátéve, hogy ez a dal helyzetjelentés a mai Magyarországról. „Aki ezzel nem ért egyet, vagy nem fogadja el, az vagy vak, vagy hülye. Egy biztos: én nem mondtam, hogy baszd meg a Himnuszt! Én szavalom a Himnusz egyes részeit, de azok a sorok önmagukban nem nemzeti jelképek” – mondta az előadó, aki ezzel – bár elmondása szerint még nem konzultált jogásszal a témában – rátapintott a lényegre.

 

Fleck Zoltán jogszociológus szerint ugyanis a Himnusz a teljes szöveggel és a dallammal együtt számít nemzeti jelképnek, egyébként egy vers, aminek a részletei nem élveznek önmagukban védelmet. „Az, hogy az ügyészség vizsgálódik, önmagában még nem jelent semmit: megnézik a felvételt, összevetik a Btk. vonatkozó részével, aztán eldöntik, hogy indítanak-e nyomozást, majd a nyomozás eredményeképp indítanak-e vádemelést az ügyben” – fogalmazott Fleck, hangsúlyozva, hogy a szólásszabadság alkotmányos joga erősebb, mint a büntető törvénykönyv valamely passzusa.

 

„Ennek az ügynek a kapcsán pártállástól függetlenül minden demokrata érzelmű embernek el kell gondolkoznia arról, hogy mi folyik ebben az országban. Az a lényeg, hogy egy művészi alkotást – mindegy, hogy az vulgáris, primitív, vagy épp egy magasan szárnyaló mestermű – hirtelen büntetőjogi szemszögből kezdenek el vizsgálni: ez nagyon ijesztő dolog” – mondja Dopeman. „Azt gondolom, hogy az a fiatalember, aki elmondta azt a legendás beszédet anno a Hősök terén – még ha ma már nem is emlékszik rá – sem ezért beszélt” – tette hozzá a kissé borús hangulatú rapper, aki szerint vizsgált műve a 21. század legfontosabb magyar dala.

 

Bő tíz évvel ezelőtt a kisgazdapárt indított keresztes hadjáratot az Anima Sound System Himnusz-feldolgozása ellen: azt kifogásolták, hogy a zenekar új dallamot írt a szöveghez. „Az egész ügy vihar volt egy kanál vízben” – fogalmazott a Narancsnak Prieger Zsolt, az együttes vezetője, hozzátéve, hogy az ellenzők csak a fenyegetőzésig jutottak, feljelentésig nem.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.