Lemez

Nine Inch Nails: Not The Actual Events

Zene

Valljuk be, azért erre már lehetett számítani: a Trent Reznorral huzamosabb ideje együtt dolgozó, vele több David Fincher-film soundtrackjét jegyző Atticus Ross immáron végérvényesen a Nine Inch Nails tagja lett. Az angol zenemágus ezen az ötdalos EP-n debütál, amely két nappal karácsony előtt jelent meg. A 22 perces anyag, ha minden igaz, előfutára két nagy dolognak is (lemeznek és turnénak, alighanem), ami 2017-ben várható az indusztriális rock éllovasaitól.

Talán a cím is erre utal, hogy ez a kis köztes kiadvány még nem a főattrakció, hanem csak felvezet valami sokkal monumentálisabb halmazt. Szerencsére a Not The Actual Events azért sokkal több szimpla intrónál – még ha nem is teljesen egységes a színvonala. A nyitó Branches/Bones szinte egy az egyben hozza vissza a Downward Spiral nem éppen felhőtlen hangulatát, de túl hirtelen vége szakad, és már jön is a gitárokat nélkülöző, viszont az elektronikát annál hatásosabban bevető Dear World. Ezután jön az EP első csúcspontja, a She’s Gone Away, amelyben Mariqueen Mandig vokálozik. A meglehetősen zúzós The Idea Of You-ban Dave Grohl püföli a dobokat, a záró Burning Brightban pedig Dave Navarro gitározik a Jane’s Addictionből – ez az EP egyértelmű csúcspontja (benne a védjegyszerű, önmarcangoló szöveggel), amely bőven nyújt annyit, amennyivel simán kihúzzuk a remélhetőleg idén valóban megjelenő új albumig.

The Null Corporation, 2016

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.