„Valóság vagy fantázia? Ez a virtuális valóság, a hely, ahol szabad lehetsz” – szól a második Lazerpunk!-lemez második száma, a Virtual Reality. A gyakorlatilag a semmiből néhány év alatt az ország egyik legkarakteresebb színterévé formálódó synthwave-szcéna élharcosa – ha részleteiben fontos eltolódásokkal is, de – ugyanazt folytatja a Nightcrawleren, mint amit a Game Over című bemutatkozásán megkezdett. A kiindulópont most is a nyolcvanas évek popesszenciáját zeneileg legjobban konzerváló szintetizátoros zsáner: innen indul a neonfényekkel szegélyezett virtuális éjszakai száguldozás. De másféle zörejek is vannak: az alaphangot megadó The Message-ben nyolcbites betét bukkan fel, a Level One-ban mintha gitárriff sodorna, a Wonderland darkwave-es ipari zakatolását pedig töltényhüvelyek csörömpölése díszíti.
A lemez első fele olyan, mintha egy retró akció-videójátékban lennénk, ahol Lazerpunk! zenéje kíséri a küldetéseket. A második felében viszont az érzelmesebb, finomabb témákkal egészen új oldalát ismerhetjük meg ennek a popkulturális utalásokkal sűrűn operáló univerzumnak. Ennek az ívnek a csúcspontjára a Radio Towers kába nosztalgiája után a melankolikus This Is Not The Enddel jutunk el. Majd két újabb sodró menet és a napfelkeltét megidéző, epikus Endgame után egy furcsa, tájidegen zárótrekk vet ki minket ebből a sosemvolt, de a nem is olyan távoli jövőben talán már lehetséges világból – melynek a zenéje bár a nyolcvanas években fogant, a Nightcrawler-féle lemezek miatt a mai napig frissnek hat.
Szerzői kiadás, 2016
