HANGADÓ - Könyv

Operaétvágy

Malina János: L’isola incantata, avagy Joseph Haydn és az eszterházi operajátszás, 1768–1790

  • Molnár Szabolcs
  • 2025. május 21.

Zene

A szerző ebben a lebilincselő könyvben egy elvarázsolt szigetről mesél.

Maga a történet, szigorúan véve, alig több, mint két évtizedet ölel fel, helyszíne egy nyugat-dunántúli, kies, lápos erdőkkel övezett terület, ahol egy megszállott herceg operaháza(ka)t emel, énekeseket, zenészeket, díszlettervező-építő mestereket szerződtet, közel száz operát állíttat színpadra, a zenei színvonal garanciája pedig az udvari karmester, Joseph Haydn személye, a kötet címe tehát tökéletesen foglalja össze a lényeget. Az elbeszélés „szíve”, „lelke” – tűnjék ez elsőre meghökkentőnek – az utolsó, negyedik főfejezet, amely kevéssé emelkedett, ám annál praktikusabb feliratot visel: Táblázatok és adatok. Az egyik, tetszetősen formázott kilencvenhat soros „Excel-táblázatban” a Haydn működése alatt bemutatott darabok sorjáznak, egy másik, hasonlóan adatgazdag táblázat az Eszterházán játszott darabok előadásszáma szerint rendezi a repertoárt. Ebből kiolvasható, hogy Pasquale Anfossi, Domenico Cimarosa és Giovanni Paisiello különösen népszerű volt az udvarban, tíz-tizenkét darabot is bemutattak tőlük, de a herceg nagyon kedvelte Haydn operáit is, és több mint harminc ízben óhajtotta megtekinteni például a La fedeltà premiata (A megjutalmazott hűség) vagy a La vera costanza (Az igazi állhatatosság) című operákat. Leg­inkább a termékeny eszű Anfossi dalművét (Il geloso cimento – Féltékeny a pácban) és Haydn remekét (Armida) kedvelhette, mindkét darab előadásszáma meghaladta az ötvenet.

Az ilyen adatok tükrében nem is meglepő a döbbenetes valóság, hogy Eszterházán – írja Malina – „a felújításokat nem számolva, évi négy–kilenc operabemutatót, továbbá alapjáratban eleinte heti két, majd 1780 nyarától heti három opera-előadást tartottak, ami évi 50–125 előadást jelentett”, azaz – tekintettel a műfajjal járó szervezési feladatokra és a hatalmas költségekre – „Eszterháza életritmusát a szó szoros értelmében az operajátszás határozta meg”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?