HANGADÓ - Könyv

Operaétvágy

Malina János: L’isola incantata, avagy Joseph Haydn és az eszterházi operajátszás, 1768–1790

  • Molnár Szabolcs
  • 2025. május 21.

Zene

A szerző ebben a lebilincselő könyvben egy elvarázsolt szigetről mesél.

Maga a történet, szigorúan véve, alig több, mint két évtizedet ölel fel, helyszíne egy nyugat-dunántúli, kies, lápos erdőkkel övezett terület, ahol egy megszállott herceg operaháza(ka)t emel, énekeseket, zenészeket, díszlettervező-építő mestereket szerződtet, közel száz operát állíttat színpadra, a zenei színvonal garanciája pedig az udvari karmester, Joseph Haydn személye, a kötet címe tehát tökéletesen foglalja össze a lényeget. Az elbeszélés „szíve”, „lelke” – tűnjék ez elsőre meghökkentőnek – az utolsó, negyedik főfejezet, amely kevéssé emelkedett, ám annál praktikusabb feliratot visel: Táblázatok és adatok. Az egyik, tetszetősen formázott kilencvenhat soros „Excel-táblázatban” a Haydn működése alatt bemutatott darabok sorjáznak, egy másik, hasonlóan adatgazdag táblázat az Eszterházán játszott darabok előadásszáma szerint rendezi a repertoárt. Ebből kiolvasható, hogy Pasquale Anfossi, Domenico Cimarosa és Giovanni Paisiello különösen népszerű volt az udvarban, tíz-tizenkét darabot is bemutattak tőlük, de a herceg nagyon kedvelte Haydn operáit is, és több mint harminc ízben óhajtotta megtekinteni például a La fedeltà premiata (A megjutalmazott hűség) vagy a La vera costanza (Az igazi állhatatosság) című operákat. Leg­inkább a termékeny eszű Anfossi dalművét (Il geloso cimento – Féltékeny a pácban) és Haydn remekét (Armida) kedvelhette, mindkét darab előadásszáma meghaladta az ötvenet.

Az ilyen adatok tükrében nem is meglepő a döbbenetes valóság, hogy Eszterházán – írja Malina – „a felújításokat nem számolva, évi négy–kilenc operabemutatót, továbbá alapjáratban eleinte heti két, majd 1780 nyarától heti három opera-előadást tartottak, ami évi 50–125 előadást jelentett”, azaz – tekintettel a műfajjal járó szervezési feladatokra és a hatalmas költségekre – „Eszterháza életritmusát a szó szoros értelmében az operajátszás határozta meg”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.