mi a kotta?

Orrot mutatnak

  • mi a kotta
  • 2015. november 1.

Zene

„Idegenként jöttem, / Idegenként is távozom” – hangzik a Téli utazás című Schubert-dalciklus első két sora, amely most szombaton és vasárnap a színész Szemenyei János előadásában hangzik majd föl az Óbudai Danubia Zenekar régen várt Winter­reise-koncertjén (BMC, október 3. és 4., fél nyolc). Az idegenség ezúttal a menekülttematikával kerül majd értelmező közelségbe, elsőre ennyit sejthetünk annak hallatán, hogy a produkcióhoz Mundruczó Kornél a bicskei menekülttáborban forgatott filmetűdöket. Újszerű, de legitimnek elfogadható közelítés a Téli utazáshoz, melyet 1827 őszén, alig pár hónappal a halála előtt maga Schubert így ajánlott a barátai figyelmébe: „Egy hátborzongató dalciklust fogok el­énekelni nektek. Alig várom, hogy mit szóltok majd hozzá. Ezek a dalok úgy meggyötörtek, ahogy eddig még egyetlen dalom sem.”

Ez a koncert már a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál programját gazdagítja, s ez az eseménysorozat egy-két hétre jószerint lehetetlen helyzetbe hozza a névtelen ajánlót. Vasárnap jön a remek Diotima Vonósnégyes, hogy programjával megünnepelje a 90 esztendős feneöreget, Pierre Boulezt (Vigadó, október 4., fél nyolc), a Pannon Filharmonikusok megkezdik a 80 éves Arvo Pärt ünneplését (Zeneakadémia, október 6., fél nyolc), zárul az Új Magyar Zenei Fórum idei zeneszerzőversenye, s ha netán a jelen lapszám komolyzenei mellékletéhez lapoznának, még egy sor más zenei eseményt vehetnek észbe. Mi e helyütt ajánljuk csak Dmitrij Sosztakovics 22 évesen komponált legelső operájának magyarországi bemutatóját! A Gogol művéből önmagának librettót faragó Sosztakovics utóbb így kommentálta Az orr valódi jellegét és sajátos aktualitását:

„Tényleg, ha belegondol az ember, mi olyan mulatságos abban, hogy egy ember elveszíti az orrát? Mi nevetnivaló van szegény szörnyetegen? […] Az orr rémtörténet, nem tréfa. Hogyan lehet mókás a rendőri elnyomás? Ahová csak lépünk, ott egy rendőr, pisszenni sem lehet tőlük. És nem mulatságos Az orrban a tömeg sem. Egyenként szemlélve ezek nem rossz emberek, csak kissé különcök. De együtt tömeget alkotnak, amely vért kíván. Semmi mulatságos nincs magában az »orr«-ban sem. Orr nélkül nem vagy ember, de nélküled az orr emberré válhat, sőt fontos bürokratává. Ebben nincs semmi túlzás, nagyon is hihető történet. A mi időnkben Gogol még ennél furcsább dolgokat is láthatott volna. Nálunk is vannak orrok mindenfelé, úgy járkálnak, hogy az embernek felforr a vére, és mindaz, amit művelnek, egy cseppet sem mulatságos.”

Az elsöprő lendületű, „kortárs” dalmű most a Neue Oper Wiennel együttműködésben jut elénk, méghozzá Matthias Oldag mozgalmas rendezésében, Walter Kobéra vezénylete alatt (Fesztivál Színház, október 7. és 8., hét óra).

S uramfia, még egy jócskán megkésett, hiánypótló magyarországi operabemutató! Kocsis Zoltán elkötelezett Strauss-vonzalmának köszönhetően, végre Budapesten is láthatjuk-hallhatjuk A béke napja című időskori Strauss-egyfelvonásost, amely most a már korábban is tetszéssel fogadott Daphne párdarabjaként tűnik fel a Nemzeti Filharmonikusok két estéjén (Nemzeti Hangversenyterem, október 1. és 3., hat óra).

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.