mi a kotta?

Papa és a nagymogul

  • mi a kotta
  • 2018. február 20.

Zene

Idén korán jött a karácsony, sütöttük el a közhelyet a múlt héten, s ha már így tettünk, hát legyünk következetesek: nemcsak korán jött, de meglepően sokáig is fog (ki)tartani az ajándékokban tobzódó ünnep. Így például az év utolsó előtti estéjén elérkezik számunkra a második esély, hogy a Müpában meghallgassuk Juan Diego Flórez áriaestjét, amelyet e dátumra halasztott a hangszálait méltán óvó tenorcsillag (Nemzeti Hangversenyterem, december 30., fél nyolc). Egy nappal korábban pedig az operaélet másik valódi világsztárja, Anna Netrebko (képünkön) jön majd el közibénk – férje, Yusif Eyvazov társaságában, hogy együtt énekeljenek az Andrea Chénier koncertszerű előadásán, vagyis annak a Giordano-operának a főszerepeiben, amelyet pár hete a milánói Scala évadnyitóján is kettejükkel adtak (Erkel Színház, december 29., hét óra).

„Fizetek, ha abbahagyják!” – a hagyomány szerint a közönség egyik tagja e szavak közbekiáltásával zavarta meg Beethoven III. (Eroica) szimfóniájának bécsi ősbemutatóját. Viszont a még ennél is jóval kétesebb történet szerint a mű egyik próbáját meghallgató agg Haydn az alábbi elismerő megjegyzést tette volna: „Mostantól semmi sem lesz úgy, mint régen.” Mi tagadás, az utóbbi anekdota hitele ellen szól, hogy Haydn és fiatalabb pályatársa között ekkorra érezhetően feszültebbé vált a viszony, s ennek jeleként Haydn papa elkezdte a háta megett nagymogulként emlegetni egykori tanítványát. Az utókor mindenesetre az állítólagos Haydn-véleményt osztja, s ez így lesz majd 2018 második keddjén is, amikor Vásáry Tamás meg a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara az Eroicát fogja előadni, méghozzá a maga idején ugyancsak kevés megértésre lelő másik Beethoven-mű, a C-dúr mise társaságában (Zeneakadémia, január 9., fél nyolc). „No, de kedves Beethoven, mit művelt már megint?” – ekképp fintorgott volna a megrendelő, Esterházy Miklós herceg (a Pompakedvelő unokája), aki Haydn stílusában remélt misét kapni a felesége, Maria Josefa Hermenegilde von Liechtenstein – egyik – névnapjának megünneplésére. Haydnt persze nem véletlenül hoztuk szóba, elvégre az újév most is A teremtéssel köszön majd be a Müpába, természetesen Fischer Ádám vezényletével, valamint három német ajkú operaénekes, a milánói Scala Akadémiai Zenekara és újfent a Magyar Rádió Énekkara közreműködésével (Nemzeti Hangversenyterem, január 1., hét óra).

A 2018-as esztendőben amúgy több fontos évforduló is lesz majd: Claude Debussy halálának a 100., Gioachino Rossini elhunytának pedig a 150. évfordulója, s Leonard Bernstein 100. születésnapjáról is jövőre fogunk megemlékezni. Ám a születésnap emlegetése most mégis valaki más ünneplésére szolgáljon, mivelhogy január 5-én tölti be a 70. életévét Perényi Miklós! A csodálatos muzsikus a születésnapja estéjén, majd másnap is felvonul majd csellójával a Zeneakadémia pódiumára, hogy Keller András és a Concerto Budapest társaságában Dvořák és Schumann műveit játssza nekünk (január 5. és 6., fél nyolc). Az isten éltessen minket, hogy ott lehessünk!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.