A szerető férj és boldog apa, Richard Strauss magyarázta ekképp Sinfonia Domestica című alkotásának mögöttesét, restellkedés nélkül megvallva a mű önéletrajzi jellegét. "Férj, feleség, gyerek", "a szülők boldogsága - játszadozás a gyerekkel", "alkotás és szemlélődés - szerelmi jelenet - álmok és gondok", "vidám perpatvar, boldog, elégedett befejezés" - ilyen témamegjelölésekkel látta el művét az első hallgatók számára az előzékeny Strauss, aki a szimfónia bölcső fölé hajoló szakaszához ezeket a szavakat írta be a partitúrába: "tiszta apja", "tiszta anyja". Strauss hangképes beszámolója felhőtlenül harmonikus családi életéről ezekben a napokban háromszor is koncertdobogóra települ majd, köszönhetően a Budapesti Fesztiválzenekar bérleti hangversenyeinek (Nemzeti Hangversenyterem, április 12. és 13., háromnegyed nyolc, ill. április 14., fél négy). A három koncert vendég karmestere a nagyszerű Marek Janowski lesz, a program első felében pedig a német Isabelle Faust és Csipkerózsika nevű Stradivarija (mindketten képünkön) virul majd Johannes Brahms Hegedűversenyében. Míg a legalább ily nagyszerű vonósművész, Várdai Istvána Brahms zeneszerzői indulásában oly fontos szerepet betöltött Robert Schumann műveiből összeválogatott szombati koncert középpontjában húzza majd el az a-moll gordonkaverseny szólóját, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Hamar Zsolt kíséretében (Nemzeti Hangversenyterem, április 14., fél nyolc).
A magánéleti boldogság vagy pláne a családi élet öröme persze nem mindenki számára kínálkozó lehetőség, amint erről - Schumann példája mellett - szombaton aMET aktuális HD-közvetítése is bizonyságot adhat, hiszen ezúttal Verdi boldogtalanságra és önfeláldozásra kényszerített mellbeteg Traviatája érkezik a vetítővászonra (Fesztivál Színház, április 14., hét óra). A Traviata-rendezésével 2005-ben Salzburgban már megdicsőült Willy Decker színrevitelében olyan nagyságok ígérkeznek számunkra, mint Natalie Dessay vagy éppen a nyárspolgár Germont papát éneklő Dmitri Hvorostovsky.
S végül két barokk oratorikus remekmű is ígérkezik az elkövetkező napokra: egy blaszfém módon akár slágerdarabként is emlegethető alkotás, valamint egy ínyenc ritkaság. Bach 1724 nagypéntekén bemutatott János-passiója ezúttal a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara közös koncertjén hangzik majd fel egy héttel húsvéthétfő után (operaház, április 16., fél nyolc). Csütörtökön pedig a IV. századi keresztény mártírpár, Teodóra és Didümosz története kerül elénk Händel 1749-es oratóriuma, a Teodóra révén, mondhatni, értelemszerűen Vashegyi György, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar elhivatott produkciójának hála (Nemzeti Hangversenyterem, április 19., fél nyolc).
