Lemez

Rachmaninov: Preghiera

  • - csk -
  • 2017. szeptember 3.

Zene

Sergey Rachmaninovról (1873–1943) sokáig élt a közgondolkodásban a megbélyegző tévhit, mely szerint stílusa érzelgős, csöpögős, bombasztikus – no meg az, hogy bizonyos művei hollywoodi filmzenékre emlékeztetnek (többnyire olyan darabokról mondták ezt, amelyek jóval a hangosfilm megjelenése előtt keletkeztek). A magyar zeneéletben Kocsis Zoltán volt az, aki az orosz utóromantikus művei iránti szenvedélyes szeretetével és e művek elkötelezett előadójaként világossá tette, hogy mindez ostobaság: Rachmaninov az igazi nagyok közé tartozik.

A hetvenéves lett hegedűs, Gidon Kremer és két muzsikustársa, Giedrë Dirvanauskaitë litván csellista, és Danyil Trifonov orosz zongoraművész, közös lemezén egy hegedű-zongora kompozíciót és két triót hallunk. Az előbbi egy rövid tétel, a Preghiera (Imádság), amely valójában átirat: a múlt századforduló és a 20. század első felének nagy hegedűvirtuóza, Fritz Kreisler készítette a 2. zongoraverseny közkedvelt lassú tételéből. Ez képviseli a CD-n Rachmaninov művészetének azt a rétegét, amelyet némelyek szentimentálisnak tartanak. A lemez nagyobb részét kitöltő két Trio élégiaque, az egytételes g-moll és a háromtételes, szimfóniaterjedelmű d-moll viszont arra figyelmeztet, milyen szervesen kapcsolódik Rachmaninov stílusa Csajkovszkijhoz – a második triót történetesen éppen a csodált példakép halálhíréről értesülve, friss megrendülésében komponálta Rachmaninov.

A lemez nagy élménye, ahogyan a szikrázó virtuozitás, a technikai perfekció szinte magától értődőn, hangsúlytalanul funkcionál, minduntalan maga elé tessékelve a gondolati tartalmak és az érzelmek-indulatok kifejezését. A három muzsikus három generáció, mégis tökéletesen együtt lélegeznek, együtt képviselik előadásmódjuk fajsúlyával és erejével Rachmaninov mély, gazdag és szubjektív művészetét.

Preghiera. Rachmaninov: Piano Trios. Kremer, Dirvanauskaitë, Trifonov. Deutsche Grammophon, 2017

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.